Utazasok.org

Parlament

A főváros, de egyben az ország egyik legimpozánsabb épülete. Az 1884-1902 között Steindl Imre tervei alapján épült neogótikus stílusú épület a főváros egyik jelképe. Impozáns méretével a Duna-part egyik meghatározó épülete, 96 m magas és 268 m hosszú.  (tovább…)

Halászbástya

A Mátyás templom mögött, középkori várfal helyére épült 1895 és 1902 között neoromán stílusban. A Schulek Frigyes tervei alapján készült épület meghatározó városképi jelentőségű. A középkorban a templom melletti téren volt a halpiac és a halászok céhe védte a határos erődszakaszt. (tovább…)

Várhegy – budai várnegyed

A várhegy egy 1,5 km hosszú a Duna fölé emelkedő domb, mely Budapest I. kerületében található. A várhegy része a budai várnegyed vagy másnéven a budai vár. A budai várnegyed jelentős középkori eredetű, illetve17-18. századi műemlékeivel, történelmi jelentőségénél fogva Budapest legfőbb látnivalója. A várnegyed 1987 óta az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel. (tovább…)

Budavári palota

A Várhegy végében emelkedő egykori királyi palota építése egészen a 13. századig nyúlik vissza. A várhegyen Zsigmond király uralkodása alatt épült ki a nagyméretű gótikus stílusú királyi palota. A palota jelentős sérüléseket szenvedett, mikor a keresztény csapatok visszafoglalták a török seregektől 1686-ban. (tovább…)

Gellérthegy

A Szabadság- és az Erzsébet-híd között a Duna fölé magasodó dolomithegy, melynek tetejéről kivételes panoráma nyílik a Duna völgye és Pest irányába. Legmagasabb pontja 235 m, a Duna felé néző sziklás fala 130 m meredeken emelkedik a folyóra. (tovább…)

Citadella

A 220 m hosszú és 45-60 m széles fellegvárat Habsburg katonák építették a Gellérthegy tetején az 1848-49-es szabadságharc leverését követően. Az építése idején már elavultnak számító erődítmény inkább a lakosság megfélemlítésére szolgált. (tovább…)

Majki Kamalduli remeteség

A kamalduli remeteség épületcsoportja a legnagyobb kiterjedésű tó nyugati oldalán emelkedő dombra települt. Három oldalról erdő határolja, déli oldalához nagykiterjedésű szántó kapcsolódik. A meghatározóan zárt egységet alkotó szerzetesi épületegyüttest további épületcsoportok – a volt jégverem-ház, a kerti grotta kápolna és néhány egyéb kisebb építmény – egészíti ki. (tovább…)

Sárospatak

Sárospatak Tokaj-Hegyalja  és az Alföld találkozásánál, a Bodrog partján elterülő település. A több mint 14 000 lakosú város gazdasági-, közigazgatási-, oktatási-, és turisztikai szerepet tölt be a térségben. A mai város területe már az őskori időkben is lakott volt. A legenda szerint a település királynői város volt és a Lengyelországba vezető kereskedelmi utak miatt már a 12. század előtt kiemelkedő kereskedelmi központ volt. (tovább…)

Sopron

Sopron Magyarország északnyugati részén, a Soproni-hegység lábánál, az osztrák határ mellett fekszik.  Sopron Magyarország műemlékekben második leggazdagabb városa, emellett történelmi hangulatának és a Fertő-tó közelségének köszönhetően kedvelt turista célpont. (tovább…)

Veszprém

Veszprém városa a Dunántúl közepén, a Bakony-hegység lábánál fekszik; Veszprém megye székhelye. Veszprémet a királynék városának is nevezik. Az első magyar király István és felesége, Gizella itt alapította az első magyar püspöki székesegyházat. A veszprémi püspököket illette meg a királynék koronázásának joga. (tovább…)