A Duna jobb partján ártéri erdők, gemenci kisvasút, Nyéki Holt-Duna ág, Mohács. A Dráva bal partján Barcsi Borókás, drávaszentesi üde rétek, Babócsa, Holtágak, ártéri erdők, morotvatavak.
A két folyó egyre közelebb és közelebb kerül egymáshoz, de még mielőtt Magyarországot elhagyva egymásba futnának, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban gyönyörű részeket járhatnak be az utazók.
A Duna-menti Gemenc csodálatos vízi világát leginkább kenuval érdemes felfedezni. A túrán szakvezető kalauzolásával kenuinkkal bejárjuk a vadregényes Vén-Dunát, mely alig több mint száz évvel ezelőtt a Duna fő ága volt. Megismerkedhetünk a területen élő hódok életmódjával, megcsodálhatjuk a folyóparti ártéri erdőt, és az itt élő vízimadarakat. Az egykori folyóág végén, egy nagyobbacska szigetet megkerülve indulunk vissza a túra kiindulási pontjára.
Mohácstól délre terül el a Duna-Dráva Nemzeti Park vadregényes vízi világa, a Duna ártere. A Kölked egykori iskolaépületében berendezett Fehér Gólya Múzeum a térség turizmusának központja. A múzeum munkatársai élményt adó vezetés keretében mutatják be a vendégeknek a világ gólyáit, vándorlási útvonalaikat, táplálkozási szokásaikat, valamint a gólyagyűrűzés módszereit. A gólya irodalmi, néprajzi vonatkozásai is megtalálhatók itt. A Fehér Gólya Múzeum terepi és múzeumi oktatási programjai segítik a természeti értékek megismerését.
A nemzeti park világa a Külső-Bédán tett kenutúrán tárul fel a látogatók előtt. A program során szakvezető kíséretével, kenuval járjuk be Béda-Karapancsa Tájegységben a Duna hullámterén található mellékágat, a Külső-Bédát. Ha szerencsénk van, találkozhatunk a híres és színes ártéri madárvilág képviselőivel is: barna kányákkal, szürke gémekkel, jégmadarakkal.
A Boki-Duna évszázadokkal ezelőtt a Duna egy túlfejlődött kanyarulata volt, mely lefűződött és ma holtágként él tovább. A holtág mellett található halászati bemutatóhelyen megismerhetjük a hagyományos ártéri életmódot, gazdálkodást, számos érdekességet hallhatunk a rideg állattartásról, méhészkedésről, tradicionális halászati módszerekről és eszközökről.
Az 1526-ban lezajlott mohácsi csata helyszínén kialakított Mohácsi Nemzeti Emlékhely a magyar történelem egyik sorsdöntő csatájának, és itt elesett hőseinek állít emléket. A Sátorhely határában megtalálható sírkert több mint 1700 katona végső nyughelye. A tömegsírok között II. Lajos király, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, Szulejmán szultán és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait, sírjeleit tekinthetik meg a látogatók. Az emlékhely kialakítása számos szimbólumot hordoz, melyeket idegenvezető segítségével ismerhetnek meg az érdeklődők. Az emlékhely 2011-től megújult formában várja a látogatókat. A Szent Koronát formázó új impozáns kiállító- és kilátó épület Vadász György DLA Ybl-, Kossuth- és Steindl Imre-díjas építész tervei alapján készült. Több szinten ad helyet kiállításoknak, melyek között a korabeli fegyverek ugyanúgy megtalálhatóak, mint a technika XXI. századi színvonalának köszönhető interaktív terepasztal. A kupola formájú felső szinten lévő kilátóból a vendégeknek lehetőségük nyílik a magasból megtekinteni a virágot formázó sírkertet.
A Drávaszentesen található Dráva Kapu Bemutatóközpont a Dráva menti védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerteti meg a látogatókat, mindemellett igazi kikapcsolódást nyújt minden korosztály számára. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai személyre szabott programajánlatokkal, táborokkal, előadásokkal, vezetett túrákkal várnak kicsiket-nagyokat.
ZÖLD ÉLMÉNYEK DÉL-DUNÁNTÚLON
(Attrakciók a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén)
Szemre, fülre, orra ható ingerek érnek a Pintér-kertből: gyönyörű kilátás Pécs városára a kert tetején lévő pavilonból, színpompás virágok, orchideák, gombszemű teknősök látványa. Feketerigó kaparássza az avart, és mindenhonnan madárdal szól; kora tavasztól ibolyaillatot, később egész illatáradatot szippanthatunk magunkba; de ha még ez sem lenne elég, hát végigsimíthatunk a tölgy kérgén, kézbe vehetjük az egér rágta tobozt, hogy a tapintásunkat is próbára tegyük.
A Tettye Oktatási Központban előzetes bejelentkezés alapján igény szerint összeállított programokat élőhely-, élővilág ismeretet, madárgyűrűzést, dia- és filmvetítést, terepi foglalkozásokat biztosítanak.
A Pécsett található Tettyei Mésztufa-barlang egyedülálló geológiai képződmény. Az üregrendszer a mintegy tízezer éves, laza szerkezetű, vastag mésztufában alakult ki. A járatokat az évszázadok folyamán mesterségesen kibővítették, további folyosókat vájtak ki a hegy belsejében, kisebbfajta labirintusrendszert létrehozva. Egykor ezek a föld alatti üregek lakóhelyként is funkcionáltak. Az 1900-as évek elején igazi turista-attrakció volt az akkor „pokol kapujaként” emlegetett Tettye-barlang, belsejében egy félelmetes sárkánnyal. A misztikus üregrendszer minden egész és fél órában induló, élményt adó vezetéssel látogatható.
A Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója az Abaligeti-barlang. A barlang kiépített főága gyalogosan, utcai ruhában kényelmesen végigjárható. Különleges formájú képződményei közül több nevet is kapott, így látható itt többek között a Pisai ferdetorony, a Flórián-kút, a Kálvária, az Elefántfej, a Karthágó romjai, vagy a Niagara-vízesés. A sziklákhoz, cseppkőalakzatokhoz gyakran kapcsolódnak legendák, hiedelmek, melyeket a túrán a vezető elmesél. Ilyen például a magasban található „Lebegő-kő”, amely megmozdul, ha egy hűtlen túrázó halad el alatta. A barlang átlagosan 12 °C fokos hőmérsékletű, klímája a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést. A barlang vezetéssel látogatható, melyek óránként indulnak. Az utolsó vezetés zárás előtt egy órával kezdődik.
Az Abaligeti-barlang közvetlen közelében található Denevérmúzeum egyedülálló tematikus bemutatóhelye a denevérek kevéssé ismert és misztikusnak tűnő világának. A múzeum a különböző élőhelyek szerint, nagyszerű kialakítással, látványosan és valósághűen mutatja be a denevéreket. A kiállításon megismerhető a denevérkutatás története, eszközei, valamint a denevérek főbb magyarországi tartózkodási helyei és vándorlási útvonalai is.
A Villányi-hegység legmagasabb tömbje a Szársomlyó. Az éles kelet-nyugat irányú gerinc sajátos és igen eltérő mikroklimatikus viszonyokat hoz létre a déli és északi oldalon, szubmediterrán klímájú területén zoológiai és botanikai ritkaságok jelentős számban előfordulnak. A hegyen 75 védett növényfajt találtak, közülük 4 faj kizárólag itt fordul elő hazánkban. Ide, a fokozottan védett Szársomlyó csúcsára indít a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság heti öt alkalommal szakvezetéses túrát a Villányi (Nagyharsányi) Szoborparktól.
A Nagyharsányi Szoborpark története 1967-ig nyúlik vissza. A kezdeti években hazai pályakezdő művészeket hívtak meg, majd később külföldi szobrászok is bekapcsolódtak az alkotó munkába. A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya a műalkotások igazi otthonává vált. A közel 130 szobor többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.
Járt már olyan helyen, ahol az éjszakai égbolton több ezer csillag tündököl? Látta már szabad szemmel a Tejutat? Ha nem, feltétlen látogasson el a Zselici Csillagoségbolt-parkba! A Zselicben a lakott területektől, városoktól távoli, világítás nélküli helyen olyan látvány tárul a túrázók elé, amilyen nemcsak Magyarország, hanem egész Európa területén is ritkán adatik meg. Itt található Európa első Csillagoségbolt-parkja, mely 2009 novembere óta viselheti e megkülönböztető címet. Előre meghirdetett időpontokban, vagy igény szerint előzetes időpont egyeztetést követően bárkinek lehetősége nyílik mindezeket megcsodálni, csillagász kalauzolásával. Derült, felhőtlen égbolt esetén az ismert csillagképek mellett a halványabb csillagok sokaságát és a Tejutat is lehet látni. A programon a csillagos égbolt megfigyelése mellett számos érdekességet tudhatnak meg a résztvevők a fényszennyezésről, arról, hogy mi „hétköznapi” emberek mit tehetünk annak érdekében, hogy mindennapi tevékenységünkkel, a mesterséges világítással minél kevésbé zavarjuk a környezetünket.
TANÖSVÉNYEK A DUNA MENTÉN
Szekszárd-Bárányfoki Tanösvény
Szekszárdtól keletre a gemenci erdei vasút végállomása körül kialakított sétaúton megtekinthetők a jellegzetes ártéri és ártéri-erdei élőhelyek, valamint az élővilág legjelentősebb fajai. Megközelítés: autó, kerékpár, gyalog
Nyéki-Holt-Duna tanösvény
A pörbölyi gátőrháznál kezdődik az egyik legsajátosabb gemenci tanösvény. Madármegfigyelő toronyból tekinthető meg a fokozottan védett Nyéki-Holt-Duna vízinövényekkel és náddal átszőtt világa. Megközelítés: erdei vasút, vasút, kerékpár, gyalog, autó, busz
Szeremlei-Holt-Duna tanösvény
Baján a Ferenc-csatorna zsilipje közelében indul a Pandúr sziget élővilágát és az erdőalkotó fajokat bemutató tanösvény. Megközelítés: kerékpár, gyalog, autó, busz
Nagypartosi Tanösvény
Az Alsó-Duna völgy legdélibb magyarországi szakaszán a jelenlegi ártéri gyepgazdálkodás, valamit az egykor jellemző fokgazdálkodás jelentőségét mutatja be a tanösvény. De nyújt információt az energia körforgásáról és a lebontó szervezetek tevékenységéről is.
TANÖSVÉNYEK A DRÁVA MENTÉN
Zákány – Őrtilosi Vasút-oldal túraútvonal
A 10 km hosszú útvonal a gyékényesi és az őrtilosi vasútállomásokat, ill. a zákányi és beleznai vasúti megállóhelyeket érinti. A túrázók az illír gyertyános-tölgyesek és bükkösök élővilágával ismerkedhetnek meg, miközben gyönyörködhetnek a Látó-hegyről és a Szentmihályhegyről eléjük táruló panorámában.
Őrtilosi Dráva-ártér tanösvény
A mintegy 2 km hosszú, kb. 1 óra alatt végigjárható tanösvény a dél-zalai jelzett turistaút-hálózathoz csatlakozik. Az őrtilosi vasútállomásnál, a drávai vízitúrák táborhelyének közelében található kiindulópont könnyen megközelíthető gépjárművel csakúgy, mint közösségi közlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog. Az útvonal bejárásával a látogatók megismerkedhetnek a Dráva folyó és árterének természeti értékeivel.
Ártéri tanösvény
Vízvár község központjából indulva félórás túrával érhető el a vízitúra táborhelyig vezető tanösvény. Nagyméretű táblák ismertetik a turistákkal a Dráva-folyó és az ártéri erdő élővilágát.
Babócsa, Basa-kert tanösvény
A tanösvény a növénytani és kultúrtörténeti értékei miatt 1977 óta védett Babócsai Basa-kert Természetvédelmi Területen található. A terület nevezetessége a részben csillagos nárcisz (Narcissus stellaris) alkotta nárcisz-mező, amelynek látványa virágzáskor (április-május fordulóján) különleges élményt jelent. A nárciszok jelenléte a hagyomány szerint a török időkből ered: a babócsai várat ostromló török pasa egyik felesége ültette a növényeket a területre. Jelenleg e védett növénynek itt található a legnagyobb állománya hazánkban.
Erzsébet-szigeti tanösvény
A babócsai vasútállomástól induló, jelzett útvonalon a Mérus-erdő mellett elhaladva érhetjük el az Erzsébet-szigetet. A szigeten tájékoztató táblák mutatják be az ártéri erdő növény- és állatvilágát.
Mérus-erdő tanösvény
A babócsai vasútállomás és az Erzsébet-sziget között kb. félúton található tanösvény a természetközeli erdőgazdálkodást ismerteti a látogatókkal az „örök erdővé” kijelölt Mérus-erdőben.
Drávaszentesi tanösvény
A Dráva Kapu Bemutatóközponttól induló kb. 2 km hosszú földút mentén a látogatók a Drávaszentesi üde rétek történetével és élővilágával ismerkedhetnek. Az út elhalad az őshonos állatbemutató mellett, majd a Rinya-patak árterén kialakított vizes élőhely madármegfigyelő tornyánál ér véget. A réten a Nemzeti Park szürkemarha-gulyája legel.
Borókás tanösvény
A 2 km hosszú tanösvény a 6-os főút Darány-Barcs közötti szakaszán található az autóspihenő parkolója mellett. A tájékoztató táblák egy része sajnos a 2000. augusztusi tűz martaléka lett. A tanösvény a Belső-Somogy homokpusztáinak jellegzetes növénytársulásait és állatvilágát ismerteti. A területen a Nemzeti Park rackanyája legel.
Csomoros-szigeti tanösvény (149 fkm a Dráva folyón)
Ezt a különleges tanösvényt a Barcstól három kilométerre lévő szigeten találhatjuk a Dráva folyón. A sziget vízijárművel (sétahajó, kajak-kenu) szabadon felkereshető. Kikötés után körbesétálva több mint húsz információs tábla ismerteti a Dráva folyó és szigeteinek élővilágát.
Bőköz tanösvény
Kevesen tudják, hogy a ma Ormánságnak nevezett vidék ősi, Árpád-kori neve Bőköz vagy Ormánköz volt. A tanösvény nevében a táj ősi elnevezése köszön vissza. Az önmagába visszatérő útvonal, amelynek egy szakasza az egykori nyári gáton vezet, a Kisszentmártonhoz tartozó Majláthpuszta környékén kalauzolja a látogatót a Dráva-ártér természeti értékeinek felfedezésére. A tanösvény tájékoztató táblái emellett a környék néprajzi érdekességeire is felhívják a figyelmet. A körtúra a Majláthi-tó (halastóvá alakított Dráva-holtág) melletti parkolót is érinti, ezért a gépkocsival érkezőknek innen célszerű kezdeni a sétát.
Kormorános erdő tanösvény
Kelet-Dráva tájegységben a Mattyi Madár Emlékparkot elhagyva Keselyősfapuszta határában a tanösvény ismerteti a Dráva árterének élővilágát. Egykori folyómedreken érjük el a folyó partját ahonnan megtekinthető a túloldalon fészkelő nagy számú kormorán kolónia.
Boros Dráva tanösvény
A Dráva holtág nevét viselő tanösvény Old község határában indul. Az 1 km hosszúságú útvonalon két információs tábla mutatja be a Dráva-völgyben található terület élővilágát.
Vén Fák ösvénye – Bélavár
A mintegy 2 km hosszú útvonal az ún. Kerékhegy természeti értékeit, tájtörténetét, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi célú erdőkezelését mutatja be. Látványosságok az útvonalon: Dél-Dunántúl egyik utolsó homoki bükkös társulása, igazi famatuzsálemekkel, homoki gyep foltok, az egykori legelő emlékét őrző óriási erdei fenyő, amely 429 centiméteres mellmagassági kerületével fajának jelenleg ismert legnagyobb hazai példánya.
További Tanösvények
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a már meglévő, táblás tanösvények mellett új típusú tanösvényekkel várja a látogatókat, melyek internetről letölthető vezetőfüzetek segítségével járhatóak végig. A tanösvények mentén a fákra vagy kövekre festett emblémák és állomás-jelző számok segítik az önálló bejárást, de természetesen az igazgatóság szakembereitől szakvezetés is igényelhető.
Ammonitesz tanösvény – Villány (Villányi Templom-hegy Természetvédelmi Terület)
Cikta tanösvény – Nagydorog, Szenes-legelő (Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet)
Denevér tanösvény – Abaliget (Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet)
Eltűnt puszták nyomában tanösvény (Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet)
Fekete harkály tanösvény – Kaposvár-Töröcske (Zselici Tájvédelmi Körzet)
Kövirózsa tanösvény – Kővágószőlős, Jakab-hegy (Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet)
Pro Silva tanösvény – Óbánya (Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet)
Tőzike tanösvény – Kakpuszta (Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet)
Ürge tanösvény – Paks (Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet)