Az Egri vár az egyik leglátogatottabb hazai turisztikai attrakció. A várat a törökök elleni ostroma tette híressé, de az Egri Csillagok című regény, és film is generációk kedvenc élménye. A vár számtalan érdekességet és hagyományőrző programot kínál, az interaktív kiállítások révén a török hódoltság elevenedik meg. A Kálvária dombról bámulatos panoráma nyílik a városra és a környező hegyekre. Read more
A Székesfehérváron található Bory-vár a város egyik kedvelt turisztikai attrakciója, a látványos külseje miatt népszerű úti cél. A héttornyú vár legmagasabbika a Csúcstorony, ahonnan a városra nyílik panoráma, de szép időben a Bakony és a Vértes vonulatai is jól láthatók. Habár a vár épületébe nem, az épületen kívüli területre kutyával is be lehet lépni. Read more
Árpád-kori építészeti emlékeinkből jobbára csak a templomok maradtak fenn, ezek közül azonban jó néhány csodálatos remekművet érdemes végiglátogatni, melyekből a 12 kedvencünket ajánljuk most Szatmár-Beregtől Velemérig. Read more
A Siklósi Vár hazánk egyik legszebb, és talán legismertebb vára, népszerűségéhez nagy mértékben hozzájárult, hogy a híres Tenkes kapitánya filmsorozat egy részét a falai között forgatták. A várnak azonban nem csak a múltja figyelemre méltó, a kiállítások minden korosztály számára tartalmas látnivalót is kikapcsolódást kínálnak. A vár szívében lévő Játékország egy korhűen kialakított játszószoba a gyerekek számára. A vár kutyával együtt is látogatható. Read more
A Szigligeti vár az egyik legnépszerűbb balatoni kirándulóhely, a vulkáni hegy tetején álló várból lenyűgöző panoráma nyílik a tanúhegyekre és a Balatonra. A falu a jellegzetes nádtetős házaival és a vár az év minden napján kellemes kikapcsolódást jelentenek. A vár a rekonstrukció során izgalmas interaktív attrakciókkal is kiegészült, például hogyan rombolta le a villámcsapás a felsővár tornyát. Read more
Az egykori Pannónia provincia adta annak a hegynek a nevét (mons Pannonia), amelyen a Szent Márton nevét viselő monostor épült, s amely hamarosan “Szent Hegy” (Mons Sacer) lett. A bencés apátságot Géza fejedelem alapította 996-ban. Read more
A Magyarország déli részén, a Mecsek-hegység lábánál fekvő Pécs éghajlata, növényzete, zegzugos utcácskái valósággal mediterrán hangulatot árasztanak. Read more
A kastély építését Batthyány Lajos, Magyarország nádora kezdte meg az 1760-as években, majd halála után harmadik fia, Batthyány Tivadar folytatta a munkákat, melyek 1770 körül fejeződtek be. Read more
A kastélyt a korábbi, 1735-ben még említett vár helyén épült fel, a Zala folyó és egy mellékága által egykor körülölelt szigeten. A kastély keleti homlokzatának kronosztikonja szerint 1787-ben emelték. Read more
A hatvani Grassalkovich kastély építéstörténeti előzménye egy 18. század elején emelt fogadó. Ezt az uradalmi épületet 1754-ben építtette át az uradalom új birtokosa, a Királyi Kamara nagy hatalmú elnöke, az építési hivatal irányítója, Grassalkovich I. Antal, s a gödöllői szomszédságában fekvő hatvani uradalmának központjává tette. A Grassalkovichok lakókastélyként valójában nem is használták. Read more
Az 1560-as évek elején, korábbi épület helyén emelt kastély eredetileg négysaroktornyos volt. Fele részét házasság révén a 16-17. század fordulóján élt katonaköltő, Vathay Ferenc szerezte meg. Read more
A 18. század elejének bécsi barokkjához kapcsolódó, jó felkészültségű építész által tervezett kastélyt egy korábbi, négyzetes elrendezésű, sarkain bástyákkal erősített épület részeinek felhasználásával, ahhoz hozzákapcsolva Schilson János Mihály báró, a győri püspök jószágkormányzója emeltette 1719 és 1722 között. Read more
A kastélyt Schilson János Mihály báró, a győri püspök jószágkormányzója emeltette az udvari kapu kőtokján lévő évszám alapján 1723-ban. Read more
A kastélyt egy korábbi, L alaprajzú épület kibővítésével alakították ki 1772-73-ban. Az ekkor létrejött földszintes épület néhány részlete, igényesen faragott kő ajtó- és ablakkeretek ma is láthatók a kapualjtól délre eső folyosószakaszon. Read more
Tác határában található a Kárpát-medence legnagyobb régészeti lelőhelye Gorsium Szabadtéri Múzeum és Régészeti park. Read more
A világ első szabadtéri múzeumát 1891-ben alapították Svédországban. Innen ered a magyarban és számos más nyelvben is használatos skanzen kifejezés is, mert az intézmény a Stockholm-közeli Djurgårde sziget egykori vársáncára épült, a Skansenre. Read more
Erdélyben egyedülálló építmény egyenlő szárú kereszt alaprajza miatt (az 1512-15-ös átépítésig, mivel akkor a templom nyugati szárnyát kissé meghosszabbították). Legközelebbi hasonló alaprajzú templomok csak Közép-Németországban vannak, így a szászföldi templom kétségkívül a kerci cisztercita kolostor építőmestereinek keze nyomát viseli, így 1250-1270 táján épülhetett. Read more
A kastélyt Zichy Miklós építtette 1745 után. Terveit a Budán sokat foglalkoztatott mainzi származású Jäger János Henrik készítette, a Zichyeknél udvarmesteri állást is betöltő Bebó Károly, a neves szobrász közreműködésével. Read more
A legkorábbi, kétmenetes, nyugati részében alápincézett kőépületet a bejárata fölül kibontott kőtábla szövege szerint 1581-ben építtette Mágóchy Gáspár és András. A kőkeretes nyílásokkal áttört homlokzatok meghatározó eleme volt a kék és vörös kváderekből festett, íves motívumokban végződő sarokarmírozás. Read more
Miután Savoyai Jenő, a török alóli felszabadító háború egyik kimagasló egyénisége, zentai győzelme után egy évvel, 1698-ban megvásárolta Csepel szigeti uradalmat, a központként kijelölt Ráckevén kastélyépítésbe fogott. Read more
Az együttes magját képező épületeket 1922-ben vásárolta meg a Klebelsberg házaspár, ezek folyamatos bővítésének eredménye a mai összkép. Tervezője a hagyomány szerint maga Klebelsberg Kunó volt. Read more
A nagytétényi, Rudnyánszky-kastély Budapest XII. kerületében található. Kastélyállományunk összképét tekintve a nagytétényi Rudnyánszky-kastély a Grassalkovich stílusú kastélyaink egyik legszebb példája. Falfestményekkel díszített belső terei méltó keretet biztosítanak a benne elhelyezett kastélymúzeumnak. Read more
A kastély az 1750-es években épülhetett. A munkálatokat irányító mester személyeként az itáliai származású, Gyöngyösön letelepedett, majd Keglevich Gábor gróf szolgálatába állt Quadri Kristóf neve merült fel, az ő személyéhez kötik a pétervásárai római katolikus templom barokk kori épületének tervezését is. Read more
A benedekfalvi Luby család a Szatmár megyében birtokos Károlyi családdal kötött házasság révén jutott hozzá a nagyari birtokhoz, ahol a 18. század vége óta folyamatosan építkeztek. A hagyomány szerint 1878-79-ben épült fel a faluban a család késő klasszicista-kora eklektikus kastélya. Read more
A tájképi kertet a mai kastély 18. századi elődje körül ifj. Brunszvik Antal létesítette. Ő volt az, aki lányai, Teréz, Josefin és Charlotte (valószínűleg Beethoven „halhatatlan kedvese”), valamint fia, Ferenc taníttatására Martonvásárra hívta a nagy zeneszerzőt, aki itt komponálta az Appassionatát. Read more
A kastély korai részét, egy zárt folyosóról nyíló, 12 szobás lakószárnyat, Cziráky György építtette 1763-ban egy korábbi épület felhasználásával. Ezt és az ezzel szemben emelt, a cselédségi lakást, a konyhát és a kamrát befogadó nyugati épületet a mai kastély két hátraugró szárnya rejti. Cziráky a kastély kiépítése után néhány évvel, 1771-ben a kápolnát is kibővítette. Read more
A kastélyt Szepessy Sámuel építtette a cseh származású Povolny János egri építőmesterrel. Az 1778-ig tartó munkálatok azonban, amelyre Szepessy 60 ezer forintot költött, meghaladta anyagi erejét, és mivel befejezni sem tudta az épületet, 1782-ben eladta Vécsey Annának, Antoine de la Motte császári ezredes későbbi feleségének. Az új tulajdonosok XVI. Lajos-stílusban fejezték be az épületet. Read more