A budaszentlőrinci pálos kolostor Budapest mai II. kerületében, a Szépjuhászné felett állt. A 13. – 14. században pálos szerzetesek telepedtek meg itt, a János-hegy és a Hárs-hegy hágójában, és kolostort létesítettek. (tovább…)
A kastélyt Zichy Miklós építtette 1745 után. Terveit a Budán sokat foglalkoztatott mainzi származású Jäger János Henrik készítette, a Zichyeknél udvarmesteri állást is betöltő Bebó Károly, a neves szobrász közreműködésével. (tovább…)
A legkorábbi, kétmenetes, nyugati részében alápincézett kőépületet a bejárata fölül kibontott kőtábla szövege szerint 1581-ben építtette Mágóchy Gáspár és András. A kőkeretes nyílásokkal áttört homlokzatok meghatározó eleme volt a kék és vörös kváderekből festett, íves motívumokban végződő sarokarmírozás. (tovább…)
Miután Savoyai Jenő, a török alóli felszabadító háború egyik kimagasló egyénisége, zentai győzelme után egy évvel, 1698-ban megvásárolta Csepel szigeti uradalmat, a központként kijelölt Ráckevén kastélyépítésbe fogott. (tovább…)
Az együttes magját képező épületeket 1922-ben vásárolta meg a Klebelsberg házaspár, ezek folyamatos bővítésének eredménye a mai összkép. Tervezője a hagyomány szerint maga Klebelsberg Kunó volt. (tovább…)
A nagytétényi, Rudnyánszky-kastély Budapest XII. kerületében található. Kastélyállományunk összképét tekintve a nagytétényi Rudnyánszky-kastély a Grassalkovich stílusú kastélyaink egyik legszebb példája. Falfestményekkel díszített belső terei méltó keretet biztosítanak a benne elhelyezett kastélymúzeumnak. (tovább…)
A kastély az 1750-es években épülhetett. A munkálatokat irányító mester személyeként az itáliai származású, Gyöngyösön letelepedett, majd Keglevich Gábor gróf szolgálatába állt Quadri Kristóf neve merült fel, az ő személyéhez kötik a pétervásárai római katolikus templom barokk kori épületének tervezését is. (tovább…)
A benedekfalvi Luby család a Szatmár megyében birtokos Károlyi családdal kötött házasság révén jutott hozzá a nagyari birtokhoz, ahol a 18. század vége óta folyamatosan építkeztek. A hagyomány szerint 1878-79-ben épült fel a faluban a család késő klasszicista-kora eklektikus kastélya. (tovább…)
A tájképi kertet a mai kastély 18. századi elődje körül ifj. Brunszvik Antal létesítette. Ő volt az, aki lányai, Teréz, Josefin és Charlotte (valószínűleg Beethoven „halhatatlan kedvese”), valamint fia, Ferenc taníttatására Martonvásárra hívta a nagy zeneszerzőt, aki itt komponálta az Appassionatát. (tovább…)
A kastély korai részét, egy zárt folyosóról nyíló, 12 szobás lakószárnyat, Cziráky György építtette 1763-ban egy korábbi épület felhasználásával. Ezt és az ezzel szemben emelt, a cselédségi lakást, a konyhát és a kamrát befogadó nyugati épületet a mai kastély két hátraugró szárnya rejti. Cziráky a kastély kiépítése után néhány évvel, 1771-ben a kápolnát is kibővítette. (tovább…)
A kastélyt Szepessy Sámuel építtette a cseh származású Povolny János egri építőmesterrel. Az 1778-ig tartó munkálatok azonban, amelyre Szepessy 60 ezer forintot költött, meghaladta anyagi erejét, és mivel befejezni sem tudta az épületet, 1782-ben eladta Vécsey Annának, Antoine de la Motte császári ezredes későbbi feleségének. Az új tulajdonosok XVI. Lajos-stílusban fejezték be az épületet. (tovább…)
A kemenssömjéni kastélyt a 19. század utolsó évtizedeiben építtette Radó Gyula földbirtokos. Az épület akkori megjelenését a század második felében jellemző romantikus stílus határozta meg. (tovább…)
A kastély központi részét a 18. század első harmadában Amadé Antal építtette. A 19. század elején a kapubejárat fölé középrizalitot emeltek. (tovább…)
Az 1738 és 1743 között befejezett kastélyt Rimanóczy Antal építtette, tervezője Lucas von Hildebrandt vagy Johann Fischer von Erlach, esetleg munkatársuk volt. (tovább…)
A vajai Vay-kastély egy különleges téglány alaprajzú, egytraktusos épület, melynek átellenes sarkain sátortetővel fedett pártázatos tornyok emelkednek. Az épületet a 17. században építették (alápincézett, kétemeletes téglaépület, melynek helyiségeit a második emelet kivételével beboltozták), a 19. század elején átalakították, majd később is még többször módosították megjelenését. (tovább…)
A püspöki nyaralót és kápolnát Kőszeghy László püspök építtette 1826-ban. A klasszicista épület a 18.század végi, régi püspöki lak mellett épült fel. Tervezőjeként Giba Antalt említik, aki a 19. század elején a csanádi püspökség makói uradalmának földmérője volt, ő tervezte a megyei törvényszék épületét is. (tovább…)
A Budai-hegységben található Nagykovácsi a 18. században a felsővattai Wathay család birtoka volt. A kastélyt a 19. század elején építtették, majd 1830 és 1840 körül átépítették. A század végén eklektikus stílusban újból átalakították az épületet. (tovább…)
A Várhegy oldalába simuló sümegi püspöki palota épületegyüttese a Balaton-felvidék egyik kiemelkedő műemlékegyüttese, amelyet 1675-ben említenek először. A négysaroktornyos, zártudvaros kastélyt korábbi épület helyén Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emeltette 1745-tõl. (tovább…)
A mai épület annak a kastélynak az átépítése eredményeként jött létre, amelyet az udvarral szembeni ellenállást a nemzeti kultúra ápolásával érvényre juttató Rádaly I. Pál, II. Rákóczi Ferenc egykori diplomatája, titkos kancelláriájának vezetője és publicisztikájának irányítója emeltetett 1722-33 között. (tovább…)
Az 1714 körül épült barokk stílusú, egykori Zichy-kastély emeleti szintjét gróf Zichy Nep. János emeltette 1820-ban. Az egyemeletes kastély főhomlokzatának tengelykiosztása 5+3+5. (tovább…)
