Kategória: Románia

Az Erdélyi-Érchegységben található természeti képződmény a Kárpátok térségében a harmadidőszak végén és a negyedidőszak elején lejátszódó vulkanikus tevékenység következménye. A bazaltvulkánosság öt szakaszban zajlott le, majdnem száz kitörési központban. Read more

A kiterített medvebőrhöz hasonlítható szovátai Medve-tó tó két világrekordot mondhat magáénak. A Medve-tó a legnagyobb heliotermikus-tó a világon, egyedi Európában. A Medve-tó egyedüli természetes tó a világon, amelynek keletkezését szinte perc pontossággal ismerjük, 1875. május 27-én, 11 óra körül jött létre egy víznyelő természetes eltömésével. Read more

A Gyilkos-tó közvetlen szomszédságában elhelyezkedő Békási-szoros összekötő kapocs Erdély és Moldva között. Itt alakította ki a Békás-patak Erdély egyik legimpozánsabb sziklaszorosát. Read more

A Gyilkos-tó Románia egyik legszebb tava, Székelyföld egyik legismertebb és leglátogatottabb természeti ritkasága. A tó a torlasztavak kategóriájába tartozik, egyedisége a víz alá került fenyőerdő maradványa. Jelentőségét növeli, hogy közelben látható a másik természeti ritkaság és nevezetesség, a Békási-szoros. Read more

A barcarozsnyói várat a városka közelében emelték egy három oldalról meredek, szinte megmászhatatlan magaslat tetejére. Read more

A Fekete-tenger 240 km hosszú romániai partszakasza a domborzat függvényében két részre oszlik Read more

Az aranyosfői jégbarlang (Scarisoara) bejárata, a Bihar-hegységben, Felsőőrtől észak felé, kb. 4,5 km távolságban, az Őr- és az Ördöngös-völgyek közötti karsztos fennsíkon található. Read more

Kerc a hajdani Fogaras vármegyéhez tartozott, jelenleg pedig Szeben megye egyik falvát képezi.
A burgund koragótika száz évvel franciaországi megjelenése után jut el Erdélybe a ciszterciták által, akik az Olt partján, Egres fiókkolostoraként megalapítják a kerci apátságot. Read more

Az Erdélyi-medence déli részén, a Nagyküküllő egyik déli mellékvölgyében fekvő település egyenlő távolságra van Medgyestől és Segesvártól. Evangélikus erődtemploma az UNESCO világörökség része. A berethalmi templomot 1402-ben említik először, mint Mária tiszteletére szentelt templomot. Read more

Az öt hosszú, hegyes sziklából álló alakzat a Hagymás-hegységben, a történelmi Csík-Gyergyószék területén fekszik. A 480 kilométeren húzódó, a Székelyföldet északkeletről határoló Hagymás-hegység a Kárpátok kristályos-mezozóos övezetébe tartozik. Read more

Románia nyugati felében, a magyar határtól 12 kilométerre fekvő, 206.527 lakosú nagyváros. Bihar megye (judeţul Bihor) székhelye a Sebes-Körös partján fekszik. A századfordulón „Pece-parti Párizsnak” nevezett város építészete ma is őrzi a kor különböző stílusainak elegyedéséből származó varázsát. Nagyváradon békésen él együtt az eklektika és a szecesszió, a barokk és a román, vagy éppen a neoklasszikus és a neoromán stílus. Read more

A tordai sótömzs, a város ÉK-i részén terül el 45 km2 kiterjedésben és 1200 méter vastagságban. A földtani tartalékot, a szakértők 38.750 millió tonnára becsülték. Read more

A Cserna-partján fekvő települést a rómaiak építették ki koruk műszaki adottságai szerint, a légió katonái számára. A sziklába vágott vízvezetékek néhány részlete a mai napig elég jó állapotban megőrződött. Read more

Medgyes a Szászföld egyik legjelentősebb és legérdekesebb városa. A település vonzáskörzetében található számtalan szász erődtemplom, a híres Nagy-Küküllő menti borvidék, szinte egyenrangúvá teszik a többi szász várossal. Read more

Az agathyrek, dákok, rómaiak és gótok után, a VI-VII. században a szlávok jelentek meg ezen a területen, akik településüknek a Belgrád (Fehérvár) nevet adták. Read more

Az erdélyi magyarság és a székelység egyik legfontosabb kulturális, szellemi és gazdasági központja Marosvásárhely. Északról a Mezőség, délről a Küküllő-menti-dombság határolja. Read more

A Hargita délkeleti lábánál, a Nagy-Küküllő mentén terül el a történelmi Udvarhelyszék megye központja, a “székely anyaváros”, Székelyudvarhely. Read more

A Déli-Kárpátok előterében fekvő Nagyszebent (románul: Sibiu) a romániai szászok ’fővárosának’ tekintik. Read more

Erdély keleti részén, a Nagy-Küküllő völgyében fekszik Segesvár (románul: Sighişoara) városa, egykori szász város, a régió egyik legszebb városa. Read more

Románia nyugati részén fekvő Temesvár (románul: Timişoara) Temes megye adminisztratív székhelye, gazdasági, kulturális központja. Temesvár évszázadokig volt mintája a magyar, román, szerb, német és zsidó kultúra békés együttélésének. Read more

A Déli- és a Keleti Kárpátok találkozásánál fekvő Brassó (Brasov) Erdély egyik legszebb fekvésű városa, Bukarest után az ország második legnagyobb városa. Read more

Románia déli részén, a Román-alföldön fekvő Bukarest, Románia fővárosa, egyben az ország gazdasági, kulturális központja. Read more