Az Erdélyi-medence déli részén, a Nagyküküllő egyik déli mellékvölgyében fekvő település egyenlő távolságra van Medgyestől és Segesvártól. Evangélikus erődtemploma az UNESCO világörökség része. A berethalmi templomot 1402-ben említik először, mint Mária tiszteletére szentelt templomot. Read more
Az öt hosszú, hegyes sziklából álló alakzat a Hagymás-hegységben, a történelmi Csík-Gyergyószék területén fekszik. A 480 kilométeren húzódó, a Székelyföldet északkeletről határoló Hagymás-hegység a Kárpátok kristályos-mezozóos övezetébe tartozik. Read more
Erdélyben egyedülálló építmény egyenlő szárú kereszt alaprajza miatt (az 1512-15-ös átépítésig, mivel akkor a templom nyugati szárnyát kissé meghosszabbították). Legközelebbi hasonló alaprajzú templomok csak Közép-Németországban vannak, így a szászföldi templom kétségkívül a kerci cisztercita kolostor építőmestereinek keze nyomát viseli, így 1250-1270 táján épülhetett. Read more
A tordai sótömzs, a város ÉK-i részén terül el 45 km2 kiterjedésben és 1200 méter vastagságban. A földtani tartalékot, a szakértők 38.750 millió tonnára becsülték. Read more
A Cserna-partján fekvő települést a rómaiak építették ki koruk műszaki adottságai szerint, a légió katonái számára. A sziklába vágott vízvezetékek néhány részlete a mai napig elég jó állapotban megőrződött. Read more
Az erdélyi magyarság és a székelység egyik legfontosabb kulturális, szellemi és gazdasági központja Marosvásárhely. Északról a Mezőség, délről a Küküllő-menti-dombság határolja. Read more
A Hargita délkeleti lábánál, a Nagy-Küküllő mentén terül el a történelmi Udvarhelyszék megye központja, a “székely anyaváros”, Székelyudvarhely. Read more