A Bükk hegységben egyedülállóan gazdag növény- és állatvilága, lepkefaunája és rovarvilága kényezteti el a természet szépségeit kutató látogatókat.
A Bükk hegység belső területeit 1977. január 1-én nyilvánították nemzeti parkká. A Bükki Nemzeti Park a hegységnek központi, nagyrészt erdős területét foglalja magába.
A Bükk átlagmagasságát tekintve hazánk legmagasabb hegysége, mészkő ormai meghaladják a 800-900 m-es magasságot. Meredek ormai, a „Kövek vonulata”, mély szurdokvölgyei, a Bükk-fennsík karsztos felszíne, hegyi rétjei, változatos élőhelyi feltételeket biztosítanak az itt megtelepedett növény- és állatvilág számára. Több, a hazai és nemzetközi viszonylatban ritka faj ismert a Bükkben. A karsztos hegység kiterjedt barlangrendszerrel rendelkezik, a hazai ismert barlangoknak több mint egynegyede itt található. A hegység forrásbarlangjai az ősember lakóhelyei voltak. A magaslatokon a sáncok, földvárak maradványai, várromok, máshol kolostorromok emlékeztetnek arra, hogy a hegységnek mindig jelentős szerepe volt a történelmi korokban.
És, hogy miért érdemes még ide ellátogatni? A Bükki Nemzeti Park kitűnő lehetőséget kínál a gyalogos, kerékpáros túrázásra, pihenésre, a természeti értékek megismerésére. A Bükk erdőségeiben döcögő kisvonatok felejthetetlen élményt kínálnak mind a felnőttek, mind a gyermekek számára, s a hegység belsejében megbúvó kis falvak felkeresése is sok-sok érdekességet nyújt.
Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen a világszenzációnak számító fosszíliák és a tematikus tanösvények újra várják a látogatókat. Budapesttől 140 km-re található kontinensünk egyik legösszetettebb és látványosan kiépített ősmaradvány lelőhelye, az 510 hektáros Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. Az 1944-ben védetté nyilvánított világhírű természetvédelmi terület földtani örökségünk gyöngyszeme, egy 20 millió évvel ezelőtti vulkáni katasztrófa által elpusztított ősvilág páratlan gazdagságú lelőhelye. 1995-ben az összeurópai természeti örökség részének nyilvánították, Európa Diplomával tüntették ki. 2007-ben a terület világszínvonalú interpretációs eszközökkel gazdagodott; a nagyközönség előtt megnyitotta kapuit az Ősfenyő Belépő fogadóépület. A 4D Motion Theatre szimulációs teremben a vulkánkitörés által elpusztított hajdani élőhelyet, és az akkor élt ősállatokat bemutató hiteles, s egyben látványos térhatású, digitális animáció tekinthető meg. Visszatérő vendégeinket nemcsak az új fogadóépület látványos megjelenése, egyedülálló bemutatórendszere lepheti meg, hanem a látogatók komfortjáért is jelentős fejlesztések történtek: ajándékboltot, konferenciateremet, interaktív információs felületeket alakítottunk ki. Az épület mellett láthatók azok a 7 millió éves mocsári ciprus és tengerparti mamutfenyő maradványok, amelyeket a bükkábrányi bányában találtak és szállítottak ide 2007. őszén. A fogadóépület és a környékén kiépített pihenőhelyek képezik a tanösvény-hálózat kiinduló- és végpontját, itt kezdődik a különleges időutazás.
Túravezetések a „Borókás-árok” geológiai ösvényen:
márciustól-októberig, keddtől-vasárnapig és ünnepnapokon, 9.30 – 15.30 között minden óra harminc perckor indulnak. A túra időtartama kb. 60 perc. A vezetés angol nyelven is igényelhető. Buszos csoportoknak érdemes előre bejelentkezni az ipolytarnoc@osmaradvanyok.hu email címen.
Mindenképpen vegyük számításba a Szent István- és Anna-barlang vidékét Lillafüreden hogyha a kisvonatozás és csónakázás után sem elég az élményekből, hiszen a két idegenforgalmi barlangban vezetett túrák indulnak minden nap. A jelenleg 1445 méter hosszú Szent István-barlangot egy szerencsétlenül járt kutya beesése révén fedezték fel a századelőn, amely a barlang természetes, aknaszerű bejáratán át zuhant a barlang mélyébe. Ma már a 170 méter hosszú bejárható szakaszt egy biztonságosabb, mesterséges bejáraton közelíthetjük meg. Az Európában is egyedülálló Anna-barlang összhosszúsága 568 méter, különlegessége, hogy édesvízi mészkőben jött létre, mely a barlangi világ különleges mésztufa-képződményeivel kápráztatja el az oda látogatókat. A különleges mésztufa formák, a termek falán és mennyezetén a travertinoval bevont mohafüggönyök, fenyőlombok, gyökerek szövedékei nyújtanak csodálatos látványt.
A Felsőtárkány – Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontban a „Karszt és élővilága” kiállítás az évszakok váltakozását követő diorámákkal mutatja be a bükki Őserdő, s a Nagy-mező egy részletét, a karsztjelenségeket, s egy-egy jellemző élőhelyet. Az ősemberbarlang-rekonstrukció bemutatja, hogyan is használta a bükki ősember a bükki karszt barlangjait lakóhelyeként. A vendégek a kiállítás recepcióján további felvilágosítást kaphatnak a nemzeti park látogatható területeiről, a bükki települések látnivalóiról, programjairól.
Tájház (Hollókő)
Ha csukott szemmel járnánk végig a Világörökség faluját, talán akkor is felismernénk az itt élő emberek ízes beszédről, a palóc “a”-król, hogy merre járunk. Ám mégis érdemes nyitott szemmel járni Hollókőn, hiszen számos felfedezésre váró múzeum található itt, ahol a palóc kultúrát, építészetet, népviseletet ismerhetjük meg. A Hollókői Tájvédelmi Körzet tájháza is ennek szenteli “Táj és Nép” című kiállítását. A tájház látogatására belépőjegy váltható a “Hollókői faluséta” keretein belül is. Faluséták indulnak: 10.30-tól és 14.30-tól.
Látogatható: március 1-től október 31-ig 10-18 óra között, november 1-től február 28-ig szombat és vasárnaponként 10-16 óra között. Ezen időszakban további nyitvatartás előzetes bejelentkezés alapján történik.
Szilvásvárad Millenniumi Kilátótorony (a millenniumi természetismereti tanösvény végén)
Látogatható: március 1. – december 31. között naponta 10.00 – 17.00 óráig. A nyitva tartási idők tájékoztató jellegűek. Rossz idő esetén zárva!
A Kalapat-tetőn található kilátótorony a jeles napok alkalmából ingyenesen látogatható: április 22-én (Föld Napja), május 10-én (Madarak és Fák Napja), május 24-én (Európai Nemzeti Parkok Napja) és június 5-én (Környezetvédelmi Világnap). Előre bejelentkezés: Magyar Tamás, telefon: 06-30/910-2037.
Arborétum (Erdőtelek)
Természettudományi és erdőgazdálkodási szempontból is értékes, és éppen ezért védett a növénytani ritkaságokban bővelkedő Erdőtelki Arborétum. A sétautaival, pihenőpadjaival, árnyékos lugasaival, az új kert kis tavával kellemes kikapcsolódást ígérő arborétum minden nap felkereshető, s szakvezetéssel is bejárható. Az arborétum több mint 19 éve foglalkozik díszfaiskolai termesztéssel, ahol a hazai szélsőséges időjáráshoz alkalmazkodott dísznövények széles skálája megtalálható és megvásárolható.
Látogatható: hétfőtől péntekig 7.30-16 óra között, hétvégén 9-16 óra között. Ünnepnapokon is nyitva tart. Az érdeklődőknek, csoportoknak, előzetes bejelentkezésre szakmai vezetést biztosítunk a 06-36/496-022-es telefon és faxon, további információ a honlapon érhető el.
Oszla Tájház (Cserépfalu)
Összefogott Cserépfalu és a szomszéd települések népe, hogy a hagyományos életforma használati tárgyait megismertesse az utókorral. Az összegyűjtött tárgyakból a pitvart, a református szobát, a katolikus szobát, és a szerszámos kamrát rendezték be.
Természetvédelmi és Kultúrtörténeti Kiállítás (Ároktő)
A Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetet, Ároktőt és környékét bemutató kultúrtörténeti kiállítás az önkormányzattal közös üzemeltetésben. Látogatható: előzetes bejelentkezés alapján (kapcsolat: Seres Nándornál a 06-30/529-6439-es telefonszámon).
TANÖSVÉNYEK
Geológiai tanösvény (Eger-Szarvaskő)
Elsősorban Szarvaskő gyönyörű, változatos formájú bazaltképződményeit érdemes megcsodálni ezen a 8,8 kilométer hosszú, körtúra jellegű tanösvényen. A településről felnézve is jól szembetűnő szarvaskői vár hegycsúcsára felmászva gyönyörű tájképben gyönyörködhetünk. A sétaút füzetét követve a geológiai látványosságok mellett az útvonalon található botanikai, zoológiai, történelmi, bányászati érdekességekkel is megismerkedhetünk.
Rejteki tanösvények
A bükkerdők állat-, és növényvilágával ismertet meg a rövidebb, alig 800 méter hosszú tanösvény, amely a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Rejteki kutatóháza mellől indul. Az ugyaninnen megkezdhető hosszabb tanösvény, amelyet bejárva három ősrégészeti szempontból fontos barlangot (a Rejteki 1. számú kőfülkét, a Balla-barlangot és a Pongor-lyukat), két szurdokvölgyet szurdokerdő társulással (a Szarvaskúti-Csúnya- és a Balla-völgyet), a Hór-völgy ipartörténeti emlékhelyet (a gyertyán-völgyi üveghuta maradványait), a Bükk egyetlen katavotráját (időszakosan működő váltóforrása, amely néha víznyelő) és két állandó víznyelőt (a Diós-pataki- és a Pénz-pataki-víznyelőbarlangot) kereshetjük fel.
Tanösvények Szilvásváradon
Víztani, botanikai és tájképi értékeket mutat be a Szalajka-völgyi sétaút. A kiránduláshoz kapcsolódva megtekinthető a Horotna-völgy bejáratánál a Szabadtéri Erdei Múzeum, és kiegészíthetjük túránkat kisvasutazással is. Szilvásvárad buszparkolója fölött, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Információs házától induló Millenniumi természetismereti tanösvény gyönyörű panorámát ígér azoknak, akik az út megtételével eljutnak és felkapaszkodnak a Millenniumi kilátóig.
Tanösvények a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetben
Egy várrom romantikája a Salgó-hegyen, kőzetpark és számos információ a környék növény- és állatvilágáról, ipar- és kultúrtörténetéről többek között ezekért érdemes felkeresni a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet tanösvényeit. Somoskő vára és a különleges látványt kínáló bazaltömlés a határ szlovák oldalán található, ezért szükség lehet a személyi igazolványra vagy útlevélre.
Tanösvények Felsőtárkányban
Felsőtárkányból ez a háromkörös tanösvény az épülő Bükki Nemzeti Park látogató- és oktatóközpontja mellől indul és a Délnyugati-Bükk természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be, miközben számos helyi érdekességre és általános tudnivalóra hívja fel a figyelmet. A kő-közi (I.) kör a Szikla-forrást és a fölötte magasodó mészkősziklát, az alatta húzódó Kő-köz nevű sziklaszorost és a tavat fűzi fel egy sétára. A barát réti (II.) kör, egy jobbára völgyben vezető 6,5 km-es tanösvény a Bujdosó-kőig 4 állomás érdekességeit mutatja be. A vár-hegyi (III.), egy kellemes félnapos túrát kínáló kör egy hegycsúcsra és egy hosszú hegygerincre visz fel. Utunkat a Vár-kúti turistaháznál szakíthatjuk meg, a Kövesdi-kilátónál pedig a panorámában gyönyörködhetünk egy hosszabb pihenővel egybekötve.
Hollókői tanösvény
A Hollókői Tájvédelmi Körzet tanösvényhálózata a Világörökség részét képező terület kulturális és természeti értékeit mutatja be. A történelmi vár, s az Ófalu is megtekinthető az első szakaszán, míg az útvonal leágazásán a Várhegyet körülölelő biológiai ösvényként vezet vissza a parkolóig.
Tanösvény a Mátrában
A 9 km-es túrát ígérő, Gyöngyösről a Szőke-kút érintésével a Csepje-tetőre és a Sár-hegyre felvezető tanösvényen megtekinthető a Szent Anna-kápolna, s menet közben az illusztrációval gazdagon ellátott bemutató táblák pedig a Sár-hegyi Természetvédelmi Terület gyep, erdő, mocsár társulásait, geológiáját mutatják be.
Tanösvény Miskolc határán
A Herman Ottó Emlékpark mellől, a Szinva-völgyi tanösvényen elindulva a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékei tárulnak fel előttünk. A sétautat bejárva ismereteket szerezhetünk a középhegységi vízfolyások mellett kialakuló jellegzetes élőhely-közösségekről, a Bükk hegység keleti oldalára jellemző erdőtársulásokról, a mészkő sziklagyepekről, a karsztjelenségekről, geológiai formákról, valamint a tanösvény környezetében megtekinthető természeti, kultúr- és ipartörténeti értékekről.
További tanösvények
Bükk-fennsíki tanösvények (Olasz-kapu, Nagy-mező – Kis-kőháti-zsomboly, Jávorkúti tanösvény)
Bél-kő tanösvény (Bélapátfalva)
Ilona-völgyi tanösvény (Parádfürdő)
Salgó-Somoskő vára tanösvény (Salgóbánya – Eresztvény – Somoskő)
Boszorkány-kő geológiai tanösvény (Salgótarján)
Eresztvényi Kőbányák sétaút (Eresztvény)
Magyar-bányai kőpark (Somoskő)
Szilvás-kői geológiai tanösvény (Salgótarján – Rónabánya) Buda-hegyi geológiai, botanikai tanösvény (Sámsonháza)
Szanda – Vár-hegyi geológiai tanösvény (Szandaváralja)