A kemenssömjéni kastélyt a 19. század utolsó évtizedeiben építtette Radó Gyula földbirtokos. Az épület akkori megjelenését a század második felében jellemző romantikus stílus határozta meg. Read more

A kemenssömjéni kastélyt a 19. század utolsó évtizedeiben építtette Radó Gyula földbirtokos. Az épület akkori megjelenését a század második felében jellemző romantikus stílus határozta meg. Read more
A kastély központi részét a 18. század első harmadában Amadé Antal építtette. A 19. század elején a kapubejárat fölé középrizalitot emeltek. Read more
Az 1738 és 1743 között befejezett kastélyt Rimanóczy Antal építtette, tervezője Lucas von Hildebrandt vagy Johann Fischer von Erlach, esetleg munkatársuk volt. Read more
A vajai Vay-kastély egy különleges téglány alaprajzú, egytraktusos épület, melynek átellenes sarkain sátortetővel fedett pártázatos tornyok emelkednek. Az épületet a 17. században építették (alápincézett, kétemeletes téglaépület, melynek helyiségeit a második emelet kivételével beboltozták), a 19. század elején átalakították, majd később is még többször módosították megjelenését. Read more
A püspöki nyaralót és kápolnát Kőszeghy László püspök építtette 1826-ban. A klasszicista épület a 18.század végi, régi püspöki lak mellett épült fel. Tervezőjeként Giba Antalt említik, aki a 19. század elején a csanádi püspökség makói uradalmának földmérője volt, ő tervezte a megyei törvényszék épületét is. Read more
A Budai-hegységben található Nagykovácsi a 18. században a felsővattai Wathay család birtoka volt. A kastélyt a 19. század elején építtették, majd 1830 és 1840 körül átépítették. A század végén eklektikus stílusban újból átalakították az épületet. Read more
A Várhegy oldalába simuló sümegi püspöki palota épületegyüttese a Balaton-felvidék egyik kiemelkedő műemlékegyüttese, amelyet 1675-ben említenek először. A négysaroktornyos, zártudvaros kastélyt korábbi épület helyén Padányi Bíró Márton veszprémi püspök emeltette 1745-tõl. Read more
A mai épület annak a kastélynak az átépítése eredményeként jött létre, amelyet az udvarral szembeni ellenállást a nemzeti kultúra ápolásával érvényre juttató Rádaly I. Pál, II. Rákóczi Ferenc egykori diplomatája, titkos kancelláriájának vezetője és publicisztikájának irányítója emeltetett 1722-33 között. Read more
Az 1714 körül épült barokk stílusú, egykori Zichy-kastély emeleti szintjét gróf Zichy Nep. János emeltette 1820-ban. Az egyemeletes kastély főhomlokzatának tengelykiosztása 5+3+5. Read more
A Kis Orczy-kastély az újszászi klasszicista kastélyt emeltető Orczy György fia, Andor építtette 1890 Read more
A várat a XV. század első negyedében a firenzei születésű, a magyarok által Ozorai Pipoként emlegetett Filippo Scolari, Zsigmond király híres törökverő lovagja, az ország legfontosabb tisztségviselőinek egyike, a délkeleti országrész kormányzója építtette. 1426-ban már bizonyosan készen állt. Read more
A kamalduli remeteség épületcsoportja a legnagyobb kiterjedésű tó nyugati oldalán emelkedő dombra települt. Három oldalról erdő határolja, déli oldalához nagykiterjedésű szántó kapcsolódik. A meghatározóan zárt egységet alkotó szerzetesi épületegyüttest további épületcsoportok – a volt jégverem-ház, a kerti grotta kápolna és néhány egyéb kisebb építmény – egészíti ki. Read more
A fertőrákosi püspöki kastély előzménye Draskovich György püspöksége (1578-1587) idején épült. Az emeletes épület a mai kastély DNy-i szárnyába lett befoglalva. Az utcai homlokzaton és a DNy-i homlokzat elülső részében festett sarokarmírozás, valamint piros-fehér, átlózott négyzetekből álló festett ablakkeretek kerültek elő, melyeket az 1966-ban történt helyreállítás során bemutattak, így ma is láthatóak. Read more
Az egyemeletes, klasszicista stílusú kastélyt 1840-1850 körül építtette gróf Dégenfeld Imre. A baktai kastélyt illetve kúriát már egy 1658-as öröklevélben említi a kastélyban kelt végrendeletében Barkóczy László, aki a birtokot Pécsy Annának és fiának, Lászlónak hagyta örökül. Ettől az időtől kezdve több ízben felbukkan a baktai kastély neve az oklevelekben. Bizonytalan a 19. századi épület és a megelőző kastélyépület kapcsolata. Read more
A török hódoltság végén a Felvidékről származó Sándor család, a Bot család Mátyás-kori palotájának maradványait lebontva, annak helyén egyemeletes barokk kastélyt építtetett a 18. század első felében. Read more
Az edelényi L’Huillier-Coburg-kastély a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke, mely külső tömegét érintő nagyobb beavatkozás nélkül maradt ránk. Világi témájú rokokó festészeti dísze egyike a legteljesebben megmaradt falkép-együtteseinknek. Read more
A fertődi kastély együttese a magyarországi barokk építészet leglátványosabb, legnagyobb szabású alkotása, a késő barokk udvartartás legjelentősebb helyszíne. Read more
A boconádi Szeleczky-kastély jó arányú, igényes kialakítású épület, amelyet az Észak-Magyarországon több emlék által képviselt világi tárgyú, zsánerképszerű rokokó festészet egyik példája is különlegessé tesz. Read more
A 19. század elején épült a téglalap alaprajzú,egyemeletes, kéttraktusos, klasszicizáló-késő barokk kúria, melyen a 20. században kisebb-nagyobb átalakításokat végeztek. Read more
A földszintes, manzárdtetős kastélyt 1787 után, a hagyomány szerint a régi Ambrózy-várkastély anyagának felhasználásával, Lónyay János óbester (ezredes), a Magyar Királyi Nemesi Testőrség tagja, építtette barokk stílusban. Read more
A domboldalon álló barokk kastélyt egy korábbi nemesi kúria helyén a 18. század közepe táján építették. Read more
A korábbi kastély helyén álló, Fellner Jakab által tervezett épületet, amely a kerti homlokzaton lévő felirat szerint 1781-re készült el, Eszterházy János építtette. Read more
A mai együttes egy észak-déli irányú, feltehetően 15. századi hosszanti épület – a hagyomány szerint Mátyás király vadászkastélya – folyamatos bővítése során jött létre. Read more
A 16. századi várkastélyt, amelyet a 17. század első felében toronnyal bővítettek és végvárrá alakítottak, a kaputornyon lévő 19. század végi kőtábla szerint Batthyány Imre 1728-ban átépíttette. Read more
A füzérradványi Károlyi-kastély Magyarország egyik legnagyobb kastélya. A kastélyt egy korábbi épület felhasználásával Károlyi Ede emeltette a 19. század második felében. Read more
A kastély mai arculatát egy 18. századi épület folyamatos átalakítása, bővítése során nyerte el. A korai épületre 1810-1811-ben emeletet húztak, majd 1825-35 között földszintes oldalszárnyakkal és oszlopos portikusszal bővült a kerti homlokzat. Read more
A 18. század közepe táján épített kastély ma is meghatározó arculatát azt követően nyerte el, hogy 1783-ban Széchényi Ferenc ide költözött, és azt 1799-1800-ban emeletessé építve át, kibővítette. Read more
A Batthyány család egyik legrégebbi birtoka volt Enying, melyet II. Lajos adományozott Batthyány Ferencnek. Az enyingi kastély építtetője vagy Batthyány Strattmann Lajos herceg volt még 1806-ban bekövetkezett halála előtt, vagy valamivel később fia, Fülöp. A klasszicista kastély megépítésekor minden bizonnyal a 18. századi épület falait is felhasználták. Read more
A kastélyt Festetics Kristóf kezdte építeni 1745-ben. Ehhez az épülethez már könyvesház is tartozott, melynek állományát a hitbizomány részévé tette. A kastélyt az udvari szolgálatban kitűnt, Keszthelyen gimnáziumot alapító, 1772-ben grófi rangra emelt Festetics Pál bővíttette ki 1769-70-ben. Read more
Az 1721-ben felépült Podmanicky-Széchenyi kastélyt Podmaniczky János építette. Később a kastélyt egy-egy emeletes oldalszárnnyal a Sándor- és János- szárnnyal bővítette. A két szárnyat manzárdtetős, pavilonszerű szakaszok zárják le. Read more