Magyarország északnyugati részén, a Bükk hegység lábánál fekvő Miskolc az ország harmadik legnagyobb városa, Borsod-Abaúj-Zemplén székhelye és a térség kulturális és gazdasági központja. Történelmi óvárosa viszonylag kis helyen terül el, de külső városrészei (Lillafüred, Miskolctapolca, Szentlélek és Diósgyőr) és a környező hegyek számos látnivalót kínálnak. Read more
Az ország közepén elhelyezkedő alföldi város, Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelye. A város jellegzetessége a szecessziós stílusú épületek hangsúlya. Read more
Veszprém városa a Dunántúl közepén, a Bakony-hegység lábánál fekszik; Veszprém megye székhelye. Veszprémet a királynék városának is nevezik. Az első magyar király István és felesége, Gizella itt alapította az első magyar püspöki székesegyházat. A veszprémi püspököket illette meg a királynék koronázásának joga. Read more
Az osztrák és szlovák határ mentén, a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál fekvő Mosonmagyaróvár legjelentősebb műemléke a vár. Read more
Az Alföld déli részén elhelyezkedő Békéscsaba, Békés megye székhelye, a magyarországi szlovák kisebbség kulturális központja. Read more
A Magyarország északkeleti részén elhelyezkedő Eger Heves megye székhelye; fekvésének, történelmi hangulatának, műemlékeinek és borainak köszönhetően kedvelt turistacélpont. Read more
Tokaj a Bodrog és a Tisza torkolatánál található hegyaljai település. Budapestről autóval leggyorsabban az M3-as autópályán és a 37-es főúton közelíthető meg. A városon halad keresztül a Budapest – Sátoraljaújhely vasútvonal, ami a nem autóval érkező turisták számára is kényelmes elérhetőséget biztosít. A megközelítőleg 6000 lakosú város nem csak kedvező természeti adottságokkal rendelkezik, hanem ősi szőlő- és borkultúrájának köszönhetően a magyarországi települések egyik legnépszerűbb, leglátogatottabb turisztikai célpontjává vált. Read more
A Kisalföld központjában, négy folyó találkozásánál fekvő Győr műemlékek tekintetében nemcsak a régió kiemelkedő városa de egyben Magyarország műemlékekben egyik leggazdagabb városa is. Read more
A fertőrákosi püspöki kastély előzménye Draskovich György püspöksége (1578-1587) idején épült. Az emeletes épület a mai kastély DNy-i szárnyába lett befoglalva. Az utcai homlokzaton és a DNy-i homlokzat elülső részében festett sarokarmírozás, valamint piros-fehér, átlózott négyzetekből álló festett ablakkeretek kerültek elő, melyeket az 1966-ban történt helyreállítás során bemutattak, így ma is láthatóak. Read more
A város kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik, dombvidék és a síkvidék határán fekszik, a Dunántúli-középhegység és a Kisalföld találkozásánál, a Gerecse- és a Vértes-hegységet elválasztó Tatai-árok kapujában. Felszíni vizekkel gazdagon tarkított terület. Tata közigazgatási területe két vízgyűjtő területet foglal magában, az Által-éri vízrendszer Tatán végigfolyó mély fekvésű területei, a másik a Naszály-Grébicsi vízfolyás mélyvonala mentén húzódó vízi élőhelyek területe. Read more