Szerző: Utazasok.org

A főváros, de egyben az ország egyik legimpozánsabb épülete. Az 1884-1902 között Steindl Imre tervei alapján épült neogótikus stílusú épület a főváros egyik jelképe. Impozáns méretével a Duna-part egyik meghatározó épülete, 96 m magas és 268 m hosszú.  Read more

A Dohány utcai zsinagóga a kontinentális Európa legnagyobb ma is működő zsinagógája. A hagymakupolás két torony, mint zsinagóga építészeti forma először itt jelenik meg a magyarországi zsinagógaépítészetben és nagy hatással volt a későbbiekben a vidéki zsinagógaépítészet alakulására is. Read more

A Mátyás templom mögött, középkori várfal helyére épült 1895 és 1902 között neoromán stílusban. A Schulek Frigyes tervei alapján készült épület meghatározó városképi jelentőségű. A középkorban a templom melletti téren volt a halpiac és a halászok céhe védte a határos erődszakaszt. Read more

A várhegy egy 1,5 km hosszú a Duna fölé emelkedő domb, mely Budapest I. kerületében található. A várhegy része a budai várnegyed vagy másnéven a budai vár. A budai várnegyed jelentős középkori eredetű, illetve17-18. századi műemlékeivel, történelmi jelentőségénél fogva Budapest legfőbb látnivalója. A várnegyed 1987 óta az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel. Read more

A Várhegy végében emelkedő egykori királyi palota építése egészen a 13. századig nyúlik vissza. A várhegyen Zsigmond király uralkodása alatt épült ki a nagyméretű gótikus stílusú királyi palota. A palota jelentős sérüléseket szenvedett, mikor a keresztény csapatok visszafoglalták a török seregektől 1686-ban. Read more

A Mátyás-templom Magyarország és Budapest egyik legkiemelkedőbb egyházi műemléke, falai a magyar történelem számos kiemelkedő eseményének adtak otthont. Nagyboldogasszonyunkról elnevezett budavári főtemplom, vagy Budavári Koronázó Főtemplom, de a népnyelven csak Mátyás-templomnak hívott alapításának pontos idejét nem tudjuk. Read more

A Szabadság- és az Erzsébet-híd között a Duna fölé magasodó dolomithegy, melynek tetejéről kivételes panoráma nyílik a Duna völgye és Pest irányába. Legmagasabb pontja 235 m, a Duna felé néző sziklás fala 130 m meredeken emelkedik a folyóra. Read more

A 220 m hosszú és 45-60 m széles fellegvárat Habsburg katonák építették a Gellérthegy tetején az 1848-49-es szabadságharc leverését követően. Az építése idején már elavultnak számító erődítmény inkább a lakosság megfélemlítésére szolgált. Read more