Magyarország

Budapesten számos patinás gyógyfürdő található, az egész évben üzemelő fürdők igen népszerűek a hazai lakosság és a külföldi turisták körében. Az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett a fiatal. 30 év alatti fürdőlátogatók száma, akik elsősorban a szolgáltatásokban gazdag patinás külsejű létesítményeket keresik fel. 2020-ban a budai törökfürdő, a Király gyógyfürdő is jelentős mértékben megújult, a munkálatok a török stílusú belső udvaron, a kupolás medencetéren és számos épületrészen fognak zajlani. (tovább…)

A Széchenyi Fürdő Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, a Városligetben található. A változatos szolgáltatások miatt a legfelkapottabb hazai fürdők közé tartozik. A neobarokk stílusú fürdőben nappal a gyógyulni, és frissülni vágyóktól, de alkalmanként az éjszakai a SPA partykon résztvevő fiataloktól pezseg az élet. (tovább…)

A Rudas Fürdő a főváros egyik ékköve, kitűnő helyen található Budapesten. A közelmúltban elsőként nyerte el a fürdők Nemzetközi Tanúsító Védjegyének díját. Igen népszerű a csodálatos kilátást nyújtó panorámás jakuzzija, amely a felújítás során került megépítésre. (tovább…)

Budapest egyik legrégibb fürdője, a népszerű Dagály fürdő, a közelmúltban a Magyar Nemzeti Sportközpont üzemeltetésébe került át. A sokrétű szolgáltatásai, és a termálvizének az egészségügyi problémára kedvező hatása miatt, egyre többen keresték fel kúraszerűen. A közelmúltban kibővült a szolgáltatások palettája, a közkedvelt Wellness részleggel bővítették ki. (tovább…)

Budapest legnagyobb területű strandja a Palatinus fürdő a főváros legkedveltebb zöldövezetében, a Margitszigeten található. A strand a közelmúltban jelentős mértékben megújult, egész évben kitűnő lehetőséget biztosít pihenésre és sportolásra egyaránt. A kültéri úszómedencéi miatt a világ legszebb strandjainak listájában is szerepel, amelyet a brit Guardian napilap olvasóinak véleménye alapján készítettek. A strand, amely a közelmúltban ünnepelte a 100. évfordulóját, nemcsak a helyiek, de a külföldi turisták körében is igen népszerű. (tovább…)

A főváros, de egyben az ország egyik legimpozánsabb épülete. Az 1884-1902 között Steindl Imre tervei alapján épült neogótikus stílusú épület a főváros egyik jelképe. Impozáns méretével a Duna-part egyik meghatározó épülete, 96 m magas és 268 m hosszú.  (tovább…)

A Dohány utcai zsinagóga a kontinentális Európa legnagyobb ma is működő zsinagógája. A hagymakupolás két torony, mint zsinagóga építészeti forma először itt jelenik meg a magyarországi zsinagógaépítészetben és nagy hatással volt a későbbiekben a vidéki zsinagógaépítészet alakulására is. (tovább…)

A Mátyás templom mögött, középkori várfal helyére épült 1895 és 1902 között neoromán stílusban. A Schulek Frigyes tervei alapján készült épület meghatározó városképi jelentőségű. A középkorban a templom melletti téren volt a halpiac és a halászok céhe védte a határos erődszakaszt. (tovább…)

A várhegy egy 1,5 km hosszú a Duna fölé emelkedő domb, mely Budapest I. kerületében található. A várhegy része a budai várnegyed vagy másnéven a budai vár. A budai várnegyed jelentős középkori eredetű, illetve17-18. századi műemlékeivel, történelmi jelentőségénél fogva Budapest legfőbb látnivalója. A várnegyed 1987 óta az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel. (tovább…)

A Várhegy végében emelkedő egykori királyi palota építése egészen a 13. századig nyúlik vissza. A várhegyen Zsigmond király uralkodása alatt épült ki a nagyméretű gótikus stílusú királyi palota. A palota jelentős sérüléseket szenvedett, mikor a keresztény csapatok visszafoglalták a török seregektől 1686-ban. (tovább…)

A Mátyás-templom Magyarország és Budapest egyik legkiemelkedőbb egyházi műemléke, falai a magyar történelem számos kiemelkedő eseményének adtak otthont. Nagyboldogasszonyunkról elnevezett budavári főtemplom, vagy Budavári Koronázó Főtemplom, de a népnyelven csak Mátyás-templomnak hívott alapításának pontos idejét nem tudjuk. (tovább…)

A Szabadság- és az Erzsébet-híd között a Duna fölé magasodó dolomithegy, melynek tetejéről kivételes panoráma nyílik a Duna völgye és Pest irányába. Legmagasabb pontja 235 m, a Duna felé néző sziklás fala 130 m meredeken emelkedik a folyóra. (tovább…)

A 220 m hosszú és 45-60 m széles fellegvárat Habsburg katonák építették a Gellérthegy tetején az 1848-49-es szabadságharc leverését követően. Az építése idején már elavultnak számító erődítmény inkább a lakosság megfélemlítésére szolgált. (tovább…)