A Széchenyi Fürdő Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, a Városligetben található. A változatos szolgáltatások miatt a legfelkapottabb hazai fürdők közé tartozik. A neobarokk stílusú fürdőben nappal a gyógyulni, és frissülni vágyóktól, de alkalmanként az éjszakai a SPA partykon résztvevő fiataloktól pezseg az élet. (tovább…)
A Rudas Fürdő a főváros egyik ékköve, kitűnő helyen található Budapesten. A közelmúltban elsőként nyerte el a fürdők Nemzetközi Tanúsító Védjegyének díját. Igen népszerű a csodálatos kilátást nyújtó panorámás jakuzzija, amely a felújítás során került megépítésre. (tovább…)
Budapest egyik legrégibb fürdője, a népszerű Dagály fürdő, a közelmúltban a Magyar Nemzeti Sportközpont üzemeltetésébe került át. A sokrétű szolgáltatásai, és a termálvizének az egészségügyi problémára kedvező hatása miatt, egyre többen keresték fel kúraszerűen. A közelmúltban kibővült a szolgáltatások palettája, a közkedvelt Wellness részleggel bővítették ki. (tovább…)
Budapest legnagyobb területű strandja a Palatinus fürdő a főváros legkedveltebb zöldövezetében, a Margitszigeten található. A strand a közelmúltban jelentős mértékben megújult, egész évben kitűnő lehetőséget biztosít pihenésre és sportolásra egyaránt. A kültéri úszómedencéi miatt a világ legszebb strandjainak listájában is szerepel, amelyet a brit Guardian napilap olvasóinak véleménye alapján készítettek. A strand, amely a közelmúltban ünnepelte a 100. évfordulóját, nemcsak a helyiek, de a külföldi turisták körében is igen népszerű. (tovább…)
A Dohány utcai zsinagóga a kontinentális Európa legnagyobb ma is működő zsinagógája. A hagymakupolás két torony, mint zsinagóga építészeti forma először itt jelenik meg a magyarországi zsinagógaépítészetben és nagy hatással volt a későbbiekben a vidéki zsinagógaépítészet alakulására is. (tovább…)
A Mátyás templom mögött, középkori várfal helyére épült 1895 és 1902 között neoromán stílusban. A Schulek Frigyes tervei alapján készült épület meghatározó városképi jelentőségű. A középkorban a templom melletti téren volt a halpiac és a halászok céhe védte a határos erődszakaszt. (tovább…)
A várhegy egy 1,5 km hosszú a Duna fölé emelkedő domb, mely Budapest I. kerületében található. A várhegy része a budai várnegyed vagy másnéven a budai vár. A budai várnegyed jelentős középkori eredetű, illetve17-18. századi műemlékeivel, történelmi jelentőségénél fogva Budapest legfőbb látnivalója. A várnegyed 1987 óta az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel. (tovább…)
A Várhegy végében emelkedő egykori királyi palota építése egészen a 13. századig nyúlik vissza. A várhegyen Zsigmond király uralkodása alatt épült ki a nagyméretű gótikus stílusú királyi palota. A palota jelentős sérüléseket szenvedett, mikor a keresztény csapatok visszafoglalták a török seregektől 1686-ban. (tovább…)
A Mátyás-templom Magyarország és Budapest egyik legkiemelkedőbb egyházi műemléke, falai a magyar történelem számos kiemelkedő eseményének adtak otthont. Nagyboldogasszonyunkról elnevezett budavári főtemplom, vagy Budavári Koronázó Főtemplom, de a népnyelven csak Mátyás-templomnak hívott alapításának pontos idejét nem tudjuk. (tovább…)
A Szabadság- és az Erzsébet-híd között a Duna fölé magasodó dolomithegy, melynek tetejéről kivételes panoráma nyílik a Duna völgye és Pest irányába. Legmagasabb pontja 235 m, a Duna felé néző sziklás fala 130 m meredeken emelkedik a folyóra. (tovább…)
A 220 m hosszú és 45-60 m széles fellegvárat Habsburg katonák építették a Gellérthegy tetején az 1848-49-es szabadságharc leverését követően. Az építése idején már elavultnak számító erődítmény inkább a lakosság megfélemlítésére szolgált. (tovább…)
Hévíz a Balaton nyugati partjának közelében elhelyezkedő, a Hévízi-tó gyógyhatására alapuló gyógyfürdőváros Magyarország egyik legnépszerűbb turistacélpontja. (tovább…)
Hajdúszoboszló az ország keleti felében, Debrecentől 20 km-re található alföldi város. A város legfőbb vonzereje a nemzetközi hírű gyógyfürdője. (tovább…)
Magyarország keleti felében, a román és az ukrán határ közelében található az alföldi város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye. (tovább…)
A kamalduli remeteség épületcsoportja a legnagyobb kiterjedésű tó nyugati oldalán emelkedő dombra települt. Három oldalról erdő határolja, déli oldalához nagykiterjedésű szántó kapcsolódik. A meghatározóan zárt egységet alkotó szerzetesi épületegyüttest további épületcsoportok – a volt jégverem-ház, a kerti grotta kápolna és néhány egyéb kisebb építmény – egészíti ki. (tovább…)
Sátoraljaújhely Borsod-Abaúj-Zemplén megye egykori székhelye, hazánk legészakibb városa. Gyönyörű természeti környezetével, kereskedelmi és kulturális életével, a Sátor-hegyek és az Alföld találkozásánál, a zempléni táj egyik központja, határátkelőhely Szlovákia felé. Városközpontjában és régi városrészeiben a felvidéki kisvárosok jellegzetes hangulatát őrizte meg. (tovább…)
Sárospatak Tokaj-Hegyalja és az Alföld találkozásánál, a Bodrog partján elterülő település. A több mint 14 000 lakosú város gazdasági-, közigazgatási-, oktatási-, és turisztikai szerepet tölt be a térségben. A mai város területe már az őskori időkben is lakott volt. A legenda szerint a település királynői város volt és a Lengyelországba vezető kereskedelmi utak miatt már a 12. század előtt kiemelkedő kereskedelmi központ volt. (tovább…)
Sopron Magyarország északnyugati részén, a Soproni-hegység lábánál, az osztrák határ mellett fekszik. Sopron Magyarország műemlékekben második leggazdagabb városa, emellett történelmi hangulatának és a Fertő-tó közelségének köszönhetően kedvelt turista célpont. (tovább…)
