A 220 m hosszú és 45-60 m széles fellegvárat Habsburg katonák építették a Gellérthegy tetején az 1848-49-es szabadságharc leverését követően. Az építése idején már elavultnak számító erődítmény inkább a lakosság megfélemlítésére szolgált. (tovább…)
Hévíz a Balaton nyugati partjának közelében elhelyezkedő, a Hévízi-tó gyógyhatására alapuló gyógyfürdőváros Magyarország egyik legnépszerűbb turistacélpontja. (tovább…)
Hajdúszoboszló az ország keleti felében, Debrecentől 20 km-re található alföldi város. A város legfőbb vonzereje a nemzetközi hírű gyógyfürdője. (tovább…)
Magyarország keleti felében, a román és az ukrán határ közelében található az alföldi város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye. (tovább…)
A kamalduli remeteség épületcsoportja a legnagyobb kiterjedésű tó nyugati oldalán emelkedő dombra települt. Három oldalról erdő határolja, déli oldalához nagykiterjedésű szántó kapcsolódik. A meghatározóan zárt egységet alkotó szerzetesi épületegyüttest további épületcsoportok – a volt jégverem-ház, a kerti grotta kápolna és néhány egyéb kisebb építmény – egészíti ki. (tovább…)
Sátoraljaújhely Borsod-Abaúj-Zemplén megye egykori székhelye, hazánk legészakibb városa. Gyönyörű természeti környezetével, kereskedelmi és kulturális életével, a Sátor-hegyek és az Alföld találkozásánál, a zempléni táj egyik központja, határátkelőhely Szlovákia felé. Városközpontjában és régi városrészeiben a felvidéki kisvárosok jellegzetes hangulatát őrizte meg. (tovább…)
Sárospatak Tokaj-Hegyalja és az Alföld találkozásánál, a Bodrog partján elterülő település. A több mint 14 000 lakosú város gazdasági-, közigazgatási-, oktatási-, és turisztikai szerepet tölt be a térségben. A mai város területe már az őskori időkben is lakott volt. A legenda szerint a település királynői város volt és a Lengyelországba vezető kereskedelmi utak miatt már a 12. század előtt kiemelkedő kereskedelmi központ volt. (tovább…)
Sopron Magyarország északnyugati részén, a Soproni-hegység lábánál, az osztrák határ mellett fekszik. Sopron Magyarország műemlékekben második leggazdagabb városa, emellett történelmi hangulatának és a Fertő-tó közelségének köszönhetően kedvelt turista célpont. (tovább…)
Magyarország északnyugati részén, a Bükk hegység lábánál fekvő Miskolc az ország harmadik legnagyobb városa, Borsod-Abaúj-Zemplén székhelye és a térség kulturális és gazdasági központja. Történelmi óvárosa viszonylag kis helyen terül el, de külső városrészei (Lillafüred, Miskolctapolca, Szentlélek és Diósgyőr) és a környező hegyek számos látnivalót kínálnak. (tovább…)
Az ország közepén elhelyezkedő alföldi város, Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelye. A város jellegzetessége a szecessziós stílusú épületek hangsúlya. (tovább…)
Veszprém városa a Dunántúl közepén, a Bakony-hegység lábánál fekszik; Veszprém megye székhelye. Veszprémet a királynék városának is nevezik. Az első magyar király István és felesége, Gizella itt alapította az első magyar püspöki székesegyházat. A veszprémi püspököket illette meg a királynék koronázásának joga. (tovább…)
Az osztrák és szlovák határ mentén, a Mosoni-Duna és a Lajta találkozásánál fekvő Mosonmagyaróvár legjelentősebb műemléke a vár. (tovább…)
Az Alföld déli részén elhelyezkedő Békéscsaba, Békés megye székhelye, a magyarországi szlovák kisebbség kulturális központja. (tovább…)
A Magyarország északkeleti részén elhelyezkedő Eger Heves megye székhelye; fekvésének, történelmi hangulatának, műemlékeinek és borainak köszönhetően kedvelt turistacélpont. (tovább…)
Tokaj a Bodrog és a Tisza torkolatánál található hegyaljai település. Budapestről autóval leggyorsabban az M3-as autópályán és a 37-es főúton közelíthető meg. A városon halad keresztül a Budapest – Sátoraljaújhely vasútvonal, ami a nem autóval érkező turisták számára is kényelmes elérhetőséget biztosít. A megközelítőleg 6000 lakosú város nem csak kedvező természeti adottságokkal rendelkezik, hanem ősi szőlő- és borkultúrájának köszönhetően a magyarországi települések egyik legnépszerűbb, leglátogatottabb turisztikai célpontjává vált. (tovább…)
A várat a XV. század első negyedében a firenzei születésű, a magyarok által Ozorai Pipoként emlegetett Filippo Scolari, Zsigmond király híres törökverő lovagja, az ország legfontosabb tisztségviselőinek egyike, a délkeleti országrész kormányzója építtette. 1426-ban már bizonyosan készen állt. (tovább…)
A Kisalföld központjában, négy folyó találkozásánál fekvő Győr műemlékek tekintetében nemcsak a régió kiemelkedő városa de egyben Magyarország műemlékekben egyik leggazdagabb városa is. (tovább…)
A fertőrákosi püspöki kastély előzménye Draskovich György püspöksége (1578-1587) idején épült. Az emeletes épület a mai kastély DNy-i szárnyába lett befoglalva. Az utcai homlokzaton és a DNy-i homlokzat elülső részében festett sarokarmírozás, valamint piros-fehér, átlózott négyzetekből álló festett ablakkeretek kerültek elő, melyeket az 1966-ban történt helyreállítás során bemutattak, így ma is láthatóak. (tovább…)
A város kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik, dombvidék és a síkvidék határán fekszik, a Dunántúli-középhegység és a Kisalföld találkozásánál, a Gerecse- és a Vértes-hegységet elválasztó Tatai-árok kapujában. Felszíni vizekkel gazdagon tarkított terület. Tata közigazgatási területe két vízgyűjtő területet foglal magában, az Által-éri vízrendszer Tatán végigfolyó mély fekvésű területei, a másik a Naszály-Grébicsi vízfolyás mélyvonala mentén húzódó vízi élőhelyek területe. (tovább…)
