Az Athén jelképének számító Akropolisz az ókori görög világ műemlék komplexuma, amely fent maradt az utókornak. A város központjában emelkedő fellegvár romjait évente körülbelül 1 millió turista keresi fel. Az Akropolisz kompozíciója egyértelműen bemutatja, hogy az ókori görögök mekkora tudással rendelkeztek a városépítészetükben.
Az Akropolisz történelme egybe fonódik Athén történelmével. A korábbi időkben, i.e. 5. században erődítményként funkcionált. Athén városállammá alakulásával és a perzsák feletti győzelmet követően (i.e. 452-ben) vezető szerepre tett szert az ókori városállamok között. Athén virágkorához köthető a sziklás domb vallási épület komplexumának az átalakítása. A legfontosabb műemlékek, amelyek Pheidias szobrász nevéhez köthetőek, ebben az időben épültek: a Parthenon, az Erechtheon, a Propylaea, és az Athena Nike temploma. Az épületegyüttest építését főként hadizsákmányból finanszírozták, és az idegen hódítók felett aratott győzelmeknek tisztelegtek.
Az épület komplexumban több mint 20 épület állt. A legfontosabb műemlékek mellett érdemes megemlíteni Heródes Atticus Ódeionját, amely színházként és zenei előadóteremként funkcionált, és az Akropolisz déli oldalán lévő Dionüszosz színház épületét.
Propylaia
Az Akropolisz kapuépülete a Propylaia. A monumentális bejáratot Mnesicles tervezte, egy központi épületből és két oldalszárnyból állt. Az épület a híres pentelikoni és eleusziszi márványból épült.
Parthenon
A szűz Pallasz Athéné tiszteletére emelt templom i.e. 447-ben készült, egyike a legnagyobb és legismertebb épületnek. A kor egyik legnagyobb ünnepének számító Panathénai ünnepi menet végállomása volt. A templom a történelem során görög-ortodox, római katolikus templom, és mecsetként is funkcionált.
A dór stílusban épült templom anyaga a pentelikoni márvány, az épületet az oldalain futó 25 oszlop tartja. A szobordíszek Pheidiasz tervei alapján készültek, és a domborművek a görög mitológia harcait ábrázolják.
A történelmi idők során a templom sokszor megsérült, de mindezek ellenére a török megszállásig sikerült megőriznie az állapotát. A hatalom átvételt követően a templomból minarettel kibővített mecset lett, később az oszmán hadak fegyverraktárként használták, amely később felrobbant.
A 19. században az frízek- szobrok jelentős részét eladták a British Museumnak, de ezek ma az Akropolisz Múzeumban, és a párizsi Louvre-ban megtekinthetőek.
Az épület renoválása napjainkban is zajlik.
Athéna Niké szentélye
A kaputól délre található egy sziklanyelven a Niké győzelemistennő tiszteletére épült templom, amely jón építészeti stílus jellemez. A templom felső részén található domborművek a görögök győzelmeit ábrázolják és két homlokzatát egy négy oszlopból álló csarnok övezi. A Niké tiszteletére emelt templom a díszítőelemei a görög építészet újabb korának szellemiségét tükrözi.
Erekhtheion szentélye
Az Akropolisz fő nevezetességei közé tartozó kultusztemplom, nevét a legendás Erekhtheusz királyról kapta. A Parthenonnal szemben álló csarnoképület i.e. 421-ben épült, és jón oszlopait kecses, törékeny női alakok a kariatidák tartják. A lányszobrokat Pheidiasz tanítványa, Alkamenész készítette.
A spártaiakkal elszenvedett vereség miatt a szentély nem került teljes befejezésre.
Az Akropolisz megközelítése
- metróval: 1-es vonal Thissio megálló, 2-es vonal Acropolis megálló, 3-as vonal Monastiraki megálló
Az Akropolisz csak kisméretű kézitáskával, hátizsákkal látogatható.
Belépőjegy
Az Akropolisz és régészeti lelőhelyére: 20 €, általános iskolások szülői kísérőinek: 10 €,
eu-s egyetemi diákigazolvánnyal ingyenes.
Ingyenes látogatható: Március 6. április és május 18. szeptember utolsó hétvégéjén, október 28. és minden első vasárnap novembertől márciusig.
Az Akropolisz kombinált jegy: 30 €
Nyitva tartás
08:00-19:00-ig
zárva: január 1, március 25, május 1, Húsvét vasárnap, december 25-26.