A zugligeti Libegő 1970-ben épült drótkötélpályás felvonó, mely a János-hegyre visz fel minket. A Libegő útvonala 1040 m hosszú, a két állomása közötti szintkülönbség 262 m, s ezen távot a Libegő kb. negyed óra alatt teszi meg.
Az első Bleichert-féle drótkötélpálya megszületése után 60 évvel Magyarországon is jelentkezett egy vállalkozó, aki tervet dolgozott ki az első magyar drótkötélpályás függővasút megépítésére. ’33-ban ifj. Hantos István mérnök állt elő az ötlettel, hogy függővasutat szeretne építeni. Az építkezést a II. világháború erősen akadályozta, csak 1945 tavaszán merült fel újra a drótkötélpályás közlekedés kiépítése, mely egészen ’69-ig váratott magára.
Az építkezés 1969. március 24-én kezdődött meg. A munkálatokat Pataki László irányította, s ő lett az első irányítója is a kötélpálya üzemének.
A meredek terepen nehézséget okozott a tartóoszlopok és betonalapjaik szállítása és elhelyezése. A hegyoldalban a betonalapok anyagát ideiglenes kötélpálya szállította. Az acél oszlopokat a végleges méretre Tatabányán hegesztették. A helyszínre szállított összeszerelt oszlopokat „szánkókra” helyezték, s azokon csörlőzték le a hegyoldali helyükre, majd felállították az előre elkészített beton alapokra. A kötélpálya nyomvonalán két épületet bontottak le.
Az egyköteles pályánál a leglényegesebb biztonsági kérdést a kötél megbízhatósága vetette fel. A kötelet érő, előre nem látható, lökésszerű igénybevételek a normális terhelés kétszeresét is kitehetik, ezért a kötelet 8-10-szeres biztonsággal tervezték. A drótkötelet és a függőszékeket nem itthon kezdték el kikísérletezni, hanem Ausztriából szerezték be. A ’91-es rekonstrukció során magyar drótkötelet építettek be, de a veszélyes üzem miatt 1992-ben újra osztrák gyártmányúra cserélték. Az első osztrák kötél 9 év alatt 20 métert nyúlt, 4 alkalommal kellett rövidíteni. Ez a kábelvasutak gyakorlatában normálisnak tekinthető. A ’79-ben behelyezett új drótkötél hasonló biztonsággal és nyúlási hosszal rendelkezett, azt is az elkövetkező 12 esztendő során 4-szer kellett rövidíteni.
Az élmény egész más, ha felfelé utazunk a Libegőn, mint mikor lefelé haladva újabb és újabb kép tűnik fel Budapest panorámájából.
Felfelé a Libegő a Zugligeti-katlanból indul. A völgyet a víz évezredek során vájta be a dolomit hegyek közé. A Tündér-szikla, a Hunyad-orom lábánál lévő Szószék-szikla mutatja a felszín közeli dolomit kitörését. Az első métereket az erdőszélen teszi meg a Libegő, feljebb magánkertek fölé érkezik.
Lefelé gyönyörű a kilátás a Hármashatárhegy vonulatára, a Pilis csúcsaira, a budapesti városrészek makettszerű látványára. Tiszta időben látszanak szántóföldek, a gödöllői erdős dombok is.
A függőpálya alatt meredek gyalogösvény kígyózik felfelé. Minden tavasszal megrendezik az „Előzd meg a Libegőt” futóversenyt, ahol a jelentkezők a meredek hegyoldal keskeny ösvényén futnak, vagy kapaszkodnak fel az alsó állomástól a felső végállomásig.
A Libegőzés remek program felnőtteknek, gyermekeknek és családoknak egyaránt!