Románia nyugati részén fekvő Temesvár (románul: Timişoara) Temes megye adminisztratív székhelye, gazdasági, kulturális központja. Temesvár évszázadokig volt mintája a magyar, román, szerb, német és zsidó kultúra békés együttélésének.
Temesvár alaprajzát is a 20. század fordulója határozta meg, belvárosát nagyméretű terek, valamint szabályos alaprajzú bulvárok és széles körutak határolják.
A város leghangsúlyosabb része a központjában épült hatalmas tere, amelyet 1989-es forradalom után a Győzelem terének neveztek el. A teret a két végében épült ortodox katedrális és az operaház uralja, köztük a 19-20 század fordulóját idéző, monarchiabeli szecessziós stílusú épületek állnak.
A Dóm-tér hangulatát a barokk épületek határozzák meg, hangsúlyos épülete a 18. századi püspöki székesegyház, a szerb ortodox székesegyház és a Savoyai Jenő herceg palotája.
Az egykori vár maradványait a Hunyadi-kastély őrzi, míg a középkori városfal részletei is néha feltűnnek a városban.
Temesvár érdekességek
Temesvár az elsők városa: az első, Romániában hivatalosan bejegyzett sörgyár működtetésével büszkélkedhet (1718); a Monarchia első kivilágított városa (1760); Bolyai János itt fekteti le a nem euklédeszi geometria alapjait; Johann Strauss itt tartotta az első koncertjét Bécsen kívül; Temesvár az első európai város, amelynek utcáit villamosították (1884); a világon az első villamossín-hegesztő gép feltalálása; az egyetlen város Európában, ahol három (román, magyar és német) színház is játszik; az 1989-es forradalom kiindulópontja, és így a komunizmus alól elsőnek felszabadult város az országban.
Temesvár továbbá a Bánság közigazgatási és gazdasági központja, Károly Róbert idejében királyi székhely, a Nyugat kapujának is nevezett város.
Híres szülötte a Freidorf negyedben született Johnny Weissmüller, alias Tarzan, és itt élt Beethoven kedvese, egy temesvári előkelőség felesége is.
Főbb turisztikai látnivalók Temesvárott
• Piaţa Unirii
• Ortodox katedrális
• Római katolikus dóm (Catedrala Romano-Catolică) – 1736-1754 között épült barokk stílusban Josef Emanuel Fischer von Erlach tervei alapján. A márványból készült szentháromság-főoltár, valamint a mellékoltárok gótikus stílusban készültek, a diszítésük rokokóval ötvözött barokk – híres bécsi művészek munkái.
• Szerb ortodox püspökség – 1745-1747 közt épült barokk stílusban, a homlokzat 1905-1906 között került átalakításra szerb elemekkel.
• Zsinagóga
• Városháza