A várat a XV. század első negyedében a firenzei születésű, a magyarok által Ozorai Pipoként emlegetett Filippo Scolari, Zsigmond király híres törökverő lovagja, az ország legfontosabb tisztségviselőinek egyike, a délkeleti országrész kormányzója építtette. 1426-ban már bizonyosan készen állt. Read more
A kamalduli remeteség épületcsoportja a legnagyobb kiterjedésű tó nyugati oldalán emelkedő dombra települt. Három oldalról erdő határolja, déli oldalához nagykiterjedésű szántó kapcsolódik. A meghatározóan zárt egységet alkotó szerzetesi épületegyüttest további épületcsoportok – a volt jégverem-ház, a kerti grotta kápolna és néhány egyéb kisebb építmény – egészíti ki. Read more
A fertőrákosi püspöki kastély előzménye Draskovich György püspöksége (1578-1587) idején épült. Az emeletes épület a mai kastély DNy-i szárnyába lett befoglalva. Az utcai homlokzaton és a DNy-i homlokzat elülső részében festett sarokarmírozás, valamint piros-fehér, átlózott négyzetekből álló festett ablakkeretek kerültek elő, melyeket az 1966-ban történt helyreállítás során bemutattak, így ma is láthatóak. Read more
Az egyemeletes, klasszicista stílusú kastélyt 1840-1850 körül építtette gróf Dégenfeld Imre. A baktai kastélyt illetve kúriát már egy 1658-as öröklevélben említi a kastélyban kelt végrendeletében Barkóczy László, aki a birtokot Pécsy Annának és fiának, Lászlónak hagyta örökül. Ettől az időtől kezdve több ízben felbukkan a baktai kastély neve az oklevelekben. Bizonytalan a 19. századi épület és a megelőző kastélyépület kapcsolata. Read more
A török hódoltság végén a Felvidékről származó Sándor család, a Bot család Mátyás-kori palotájának maradványait lebontva, annak helyén egyemeletes barokk kastélyt építtetett a 18. század első felében. Read more
Az edelényi L’Huillier-Coburg-kastély a magyarországi kora barokk építészet kiemelkedő emléke, mely külső tömegét érintő nagyobb beavatkozás nélkül maradt ránk. Világi témájú rokokó festészeti dísze egyike a legteljesebben megmaradt falkép-együtteseinknek. Read more
A fertődi kastély együttese a magyarországi barokk építészet leglátványosabb, legnagyobb szabású alkotása, a késő barokk udvartartás legjelentősebb helyszíne. Read more
A boconádi Szeleczky-kastély jó arányú, igényes kialakítású épület, amelyet az Észak-Magyarországon több emlék által képviselt világi tárgyú, zsánerképszerű rokokó festészet egyik példája is különlegessé tesz. Read more
A 19. század elején épült a téglalap alaprajzú,egyemeletes, kéttraktusos, klasszicizáló-késő barokk kúria, melyen a 20. században kisebb-nagyobb átalakításokat végeztek. Read more
A földszintes, manzárdtetős kastélyt 1787 után, a hagyomány szerint a régi Ambrózy-várkastély anyagának felhasználásával, Lónyay János óbester (ezredes), a Magyar Királyi Nemesi Testőrség tagja, építtette barokk stílusban. Read more