A Szatmár-Beregi Natúrpark hazánkban ötödikként kapta meg a hozzájárulást e viszonylag ismeretlen cím használatára. A nevezés során 67 térségi település szintén részt vállalt a cím elnyerésért, így a natúrpark területe hazánkban a legnagyobb, összesen 104 ezer hektárt ölel fel.
A térség élőhelyei között az utolsó jégkorszakból megmaradt tőzegmohás lápokat, az égeres és nyíres láperdőket, a gyertyános-kocsányos tölgyeseket, a folyókat kísérő puha és keményfás ligeterdőket, valamint a térségi szarvasmarha tartás nyomaként fennmaradt gyepterületeket szükséges kiemelni.
A terület növény- és állatvilágát dominánsan meghatározza a horizonton felsejlő Kárpátok vonulata. Így találkozhatunk kárpáti sáfránnyal, erdélyi csillagvirággal, vagy a szintén a hegyvidékekre jellemző szürke küllővel. Hazánknak csak ezen a területén hallhatjuk énekelni a nagy fülemülét és csak itt találkozhatunk fészkelő nagy őrgébiccsel. Egy-egy kirándulás során szinte biztos, hogy találkozunk a ritka és fokozottan védett fekete gólyával, vagy darázsölyvvel. Magyarország egyik legerősebb haris populációja szintén itt költ.
A térségben a különböző vízfolyások sűrű hálózatot alkotnak. A június végére eső tiszavirágzás itt zajlik a legnagyobb tömegben. A Tisza, a Szamos és a Túr különböző ágai, holtágai és elhagyott medrei számtalan ritka halfajnak nyújtanak élőhelyet. Természetesen ezek a vízterek, illetve a térség tavai halászható fajokban is bővelkednek. A pihenés és szabadtéri fürdőzés szerelmesei a Tisza finomhomokos strandjain találják meg számításukat.
Az erdők, mezők vadállománya szintén vonzó. A szatmár-beregi gímszarvasok agancsalakulása a kárpáti bikákéhoz hasonló.
Az itteni aprófalvas települések templomai, de főként fa harangtornyai kiemelkedő szépségűek. 67 településen 32 műemlék és 37 műemlék jellegű épület található, közöttük 6 Árpád-kori templom.
A gasztronómia szerelmesei olyan különlegességeket kóstolhatnak meg, mint a káposztás paszuly, a málékásás töltött káposzta, a rongyos lapótya, a kötött tésztaleves, vagy a káposztás és túrós puliszka. A különleges hangzású, de annál finomabb ételek méltó kísérője a szatmári szilvapálinka.
A térségre jellemző „nemtudom” szilvából kiváló minőségű lekvárt készítenek, amely cukortól és tartósítószertől egyaránt mentes.
A térség irodalomtörténetileg szintén kiemelkedő. Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén írta a himnuszt. Síremléke a település kopjafás temetőjében található. Móricz Zsigmond Tiszacsécsén született és élt gyermekkorában. A helyiek szerint egy nagyari tölgyfa alatt írta Petőfi Sándor a Tisza című versét. Szabó Lőrinc gyermekként Tiszabecsre járt nyaralni…
A szatmár-beregi térség nem tömegturizmusra berendezkedett terület. Éppen ezért az itt található természeti és kulturális értékek, az itt asztalra kerülő helyi ételek és italok szíves vendégfogadással és odafigyeléssel várják az idelátogatókat.