Szicília évezredes fővárosa, a sziget közigazgatási központja és legfontosabb kikötője, Palermo tartomány központja, a Monte Pellegrino és a Monte Calfano között elterülő öböl partján épült, a sziget észak-nyugati sarkában. Az i.e. 8. században, a föníciaiak által alapított város a barokk korra virágzott ki.
Tengelye két, egymást derékszögben metsző főútvonal: az észak–déli irányban húzódó Via Maqueda és a kelet–nyugati irányban fekvő Via Vittorio Emanuele. Fekvése gyönyörű, öblében az elpusztult és újjáépített kikötő áll, hátterében a Monte Pellegrino magasodik. A szárazföld belseje felé emelkedő dombokon gazdagon ültetett kertek pompáznak, a városban mediterrán növények virulnak. Műemlékei Szicília három nagy korszakát idézik: az arab-normann virágzás idejét, a reneszánszot és a spanyol uralom korát.
Fönícia után a görögök gyarmatosították, majd i.e. 253-tól római provinciális város (Panormus). A városi élet csak az arabok idején lendült fel ismét a 9-10. században. A 11. században a normannok keresztes hadjáratot indítottak a szicíliai iszlám emírség ellen és mintegy 3 évtized után az egész szigetet elfoglalták. Az arab és a normann kultúra keveredése sajátos stílust hozott létre az építészetben, melynek nyomai ma is felfedezhetők. A normannok és Hohenstaufen II. Frigyes uralkodásakor kulturális központ, a protoreneszánsz egyik itáliai bölcsője lett. A 13. században itt zajlott a szicíliai vecsernye, vagyis az Anjou Károly uralmát megtörő fölkelés. A város az aragóniaiak, a spanyolok és a Bourbonok alatt is megtartotta vezető szerepét.
Palermo látnivalók
San Giovanni degli Eremiti templom
A Via dei Benedettiniben, csodálatosan buja növények, virágok közt, kolostormaradványokon túl áll a normann kor legszuggesztívebb és legjellegzetesebb palermói emléke. A kicsiny ablakoknak keretet adó csupasz falak az iszlám építészetre jellemzőek; a tiszta felépítésű, geometrikus tömegkialakítású (kubusos) épület tetején és magából a templomtestből magasodó normann torony tulajdonképp vörös színű, zárt, cseppnyi ablakokkal álló kupola. 1132-ben építették egy korábban ott álló mecset részleteinek felhasználásával. A kolostorkertben a kerengőfolyosók maradványai tökéletesen illeszkednek a kert képéhez. Sok délszaki növény is, többek közt mimóza és papiruszsás terem e ritka szépségű parkocskában.
Palazzo dei Normanni
Egyike a legszebb itáliai palotáknak. Eredetileg arab erőd volt a város legmagasabb pontján, a városkapu mellett. A normann királyok bizánci és arab építészekkel építtették fel; a Hohenstaufen-család uralkodása idején Európa egyik kultúrközpontjaként működött. A palota utóbb tönkrement. A 18. században a régi részek mellé hatalmas barokk palotát emeltek: ez alkotja a mai palota főhomlokzatát. A palota sokáig királyok lakhelyéül szolgált. 1921-ben sok ismeretlen részét tárták fel.
Kapucinus katakombák
A város különleges, bizarr látványossága. A Via dei Cappuccinin lévő kapucinus kolostor szövevényes pincéiben a falak mellett koporsókat, fölöttük pedig (1881-től) falra aggatott, természetesen mumifikálódott, ruhás holttestek találunk. A 16. századtól az apát parancsára „temették” így a halottakat, hogy a szerzetesek emlékezzenek az elmúlásra és fel tudjanak készülni a halálra. E különös, nem ritkán borzadályt keltő folyosónak a kereken 8000 szárazmúmiával sok látogatója akad.