Hévíz

Hévízi-tó

Nevezhetjük egy óriás asszony fürdőkádjának, a legenda szerint azonban a Szent Szűz fakasztotta víz táplálja a Hévízi-tavat. Itt kísérletezték ki a súlyfürdőt, és azt mondják, télen még sokkal nagyobb élmény a gőzölgő tóban fürdeni. Ismerjük meg a csodálatos hévízi gyógytavat!

Egy ókori legenda szerint a Szent Szűz egy keresztény dajka könyörgő imádságára forrást fakasztott. A dajka egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani. A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat.

A rómaiaktól napjainkig

Annyi bizonyára igaz a legendából, hogy a tó vizének gyógyító hatását ősidők óta ismerik. Feltételezhető, hogy a rómaiak is ismerték, ezért is építették fel itt villáikat. A középkorban inkább ipari célokra – bőr cserzésére – használták. A fürdőélet felvirágzása a tavon a 18. század végén kezdődött. Festetics György 1795-ben utat épített a tóig, a tó partján köpölyözőházat, lacikonyhát, “táncoló-házat”, angolkertet létesített, a vízre tutajokon két fürdőházat állíttatott.

A tó gyógyító hatásának a híre hamar elterjedt, messzeföldről érkeztek az emberek, akik a környező falvakban szálltak meg. A cölöpökön álló első fürdőházat 1857-ben emelték. A Festetics családnak köszönhetően folyamatosan zajlottak a beruházások, a fürdő mellett szállóépületek is épültek.

A 20. század elején a polgárosodással elterjedt a nyaralás, fürdőzés szokása is. Hévízen is vidám társasági élet zajlott. Mindemellett a tudomány is fejlődött, kialakult a balneológia, a gyógyvizek tudománya, megjelentek a fürdőüggyel foglalkozó rendeletek. Kötelezővé tették a fürdőhelyeken a fürdőorvos alkalmazását. Így kezdte meg munkáját Hévízen 1905-ben dr. Schulhof Vilmos, aki elsőként kutatta a tó vizének gyógyhatását. Hévíz folyamatosan épült és szépült, a magyar vendégek mellett egyre többen érkeztek külföldről is. A fejlődést átmenetileg az I. világháború szakította meg. A trianoni békekötést követően híres fürdőhelyeink egy részét elveszítettük. Az új helyzetnek köszönhetően Hévíz lett Magyarország legnépszerűbb fürdőhelye. A fejlődést újra a háború szakította meg. A fürdő 1944 és 1946 között német, majd orosz hadikórházként működött. A fürdőt 1948-ban államosították, rövidesen a szakszervezeti üdülés egyik fellegvára lett. Hévízen épült meg 1976-ban Magyarország első gyógyszállója, a Thermál Hotel Hévíz. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően mára Hévíz egy kopmlex turisztikai kínálatot nyújtó gyógyhely, amely mind a hazai, mind a belföldi vendégek körében népszerű.

hévízi-tó

Honnan ered a gyógyító víz?

A hévízi tó eredete azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a Balaton környéki bazalthegyek is megszülettek. A vulkáni működés következtében fellépő kéregmozgások nem csak a domborzatot alakították, hanem a mélyben fekvő kőzetrétegek hasadékain át feltört az évmilliókon át leszivárgott és felmelegedett karsztvíz. A Hévízi-tó legmélyebb pontja 38 méter. Itt található a tó forrásbarlangja. Innen percenként 30-40 ezer liter 38 C fokos víz ömlik ki. Ennek a bőséges vízhozamnak köszönhető, hogy a tó vize 2-3 nap alatt teljesen kicserélődik. A nagy mennyiségű víz a Hévíz-patakon át a Zala-folyóba, majd a Balatonba kerül. A forrásbarlangban tíz hasadékból tör fel különböző hőmérsékletű hideg és meleg karsztvíz, mely a barlangban összekeveredik, majd egy szűk, 3 és fél méter hosszú folyosón áthaladva jut ki a tó medrébe.

Amilyen érdekes a tó kialakulásának története, olyan izgalmas az élővilága is. Csak néhány érdekesség. Az itt élő baktériumtörzseknek köszönhetően a víz természetes antibiotikus, fertőtlenítő hatású. Apró rákok, hüllők és halak is élnek a tóban. A tó érdekes lakói az alig pár centiméteres halacskák, a gambusiák, melyek elpusztítják a maláriaszunyogok lárváit. Hévíz szimbóluma, a tündérrózsa kora tavasztól késő őszig virágzik a tóban. Ezt a csodaszép növényt Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg a tóban.

Egy világhírű hévízi találmány

Dr. Moll Károly hévízi orvos 1953-ban alkotta meg a víz alatti súlyfürdőt. Az eljárás azóta számos változáson ment keresztül, de emberek tízezreit mentette meg súlyos gerincműtétektől, és adta vissza fájdalommentes, szabad mozgásukat. A súlyfürdő víz alatti kezelés, aminek célja, hogy a gerinc csigolyáit egymástól eltávolítsa, így a gerincoszlopot megnyújtsa. A nyújtás hatásárra lehetővé válik a porckorongok eredeti, egészséges állapotának visszaállítása. A súlyfürdő teljesen fájdalommentes, mivel a víz felhajtó ereje ellazult állapotba hozza a testet és nagyon kíméletesen nyújtják a súlyok a gerincet. A kezelés alatt a vendég nyaknál és/vagy a karok alatt felfüggesztve „lóg” a medencében, miközben a betegség állapotától függően különböző súlyokat helyeznek el rajta derékon és/vagy bokán. A súlyok általában 2-3-5 kg-osak. A súlyfürdőnél használt súlyokat, azok elhelyezését a testen mindig orvos dönti el. A kezelés időtartama általában 20 perc.

Hévízi gyógyfürdő

Gyógytó az extrém sportok kedvelőinek

A Hévízi-tó nem csak a gyógyulni vágyókat, de izgalmas kalandok kedvelőit is várja. A forrásbarlangba 1975-ben merészkedtek be először kutatóbúvárok. A szűk kürtőben való átjutáskor a kiáramló melegvízzel is meg kell küzdeniük. A kürtő után egy 16 méter átmérőjű barlang gömbfülkéjébe kerültek. A barlangban a víz magas hőmérséklete miatt maximum 20 percig lehet tartózkodni. A merülés azonban nem veszélytelen, 1977-ben két kutatóbúvár is életét vesztette a Hévízi-tó forrásbarlangjában. Napjainkban a kutatóbúvárokon kívül tapasztalt kísérőkkel amatőr búvárok is merülhetnek a tóban és a forrásbarlangban.

A tó vizét elvezető Hévíz-patak vizén kajak- és kenutúrákat is szerveznek. Jó időben a virágzó tündérrózsák között evezhetünk, télen pedig a sejtelmesen gőzölgő vízről csodálhatjuk a havas tájat.

Hogyan gyógyít a Hévízi-tó?

A Hévízi-tó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, mely testet és lelket egyaránt felüdít. A 4,4 hektáros nagyságú, 38 méter forrásmélységű tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja. A hévízi tó vize egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos és enyhén radioaktív gyógyvizek kedvező tulajdonságait. Külön említést érdemel a tó medrét vastagon borító radioaktív gyógyiszap. A maga nemében egyedülálló hévízi iszap egyaránt tartalmaz szerves és szervetlen anyagokat, s a benne lévő rádiumsók és redukált kénvegyületek a gyógytényezők különleges értékeit képviselik. A több-tízezer éves Pannon tengerből származó gyógyvíz és gyógyiszap a komplex fizikoterápiás kezelésekkel együtt valamennyi reumatikus- és mozgásszervi betegség kezelésére alkalmas. A víz hőmérséklete télen 23-25 °C, nyáron akár a 33-36 °C-ot is eléri. Az ernyedt, lebegő érzés a vízben, a ringatózó lótuszok és a fák zöldellő lombkoronája nyugtatja az idegrendszert, s együttesen a gyógyulás pszichikai elemét jelentik. Télen a kicsapódó gőzből párasapka képződik a tó felszínén, ami gátolja a víz lehűlését, ugyanakkor egy természetes inhalatorium alakul ki. A levegőbe távozó kén-hidrogén és rádiumemanáció belélegezve gyógyhatást eredményez: karbantartja a fáradt hangszálakat. A hévízi tó jótékony hatását ivókúra keretében is kifejtheti, így a gyomor- és emésztési bántalmak kezelésére alkalmas.A gyógytó kezelője és működtetője a Hévízi gyógyfürdő, mely szolgáltatások egész sorát kínálja a látogatóknak.