Amalfi

Amalfi-t a rómaiak alapították a 4. században. A város független lett a bizánci birodalomtól 839-ben és létrehozták a tengeri köztársaságot( az első négy legfontosabb köztársaság között volt az Amalfi köztársaság is, Pisa, Genova és Velence mellett). A gazdasági fellendülését és a terület gazdagságát számukra a kelettel való kereskedés adta. Amalfi elérte a virágkorát a 9. században és hatalmas agilis tengeri flottát tudtak létrehozni a Földközi-tengeren. Amalfi régen használt kikötőjét mára elnyelte a tenger, köszönhetően egy víz alatti földcsuszamlásnak, amely a mai Libeccio területén történt 1343 november 24-25 között. A helyi hagyományok úgy tartják, hogy az Amalfi köztársaság tengerészei kezdték el először használni az iránytűt az utazásaik során és Flavio Gioia-nak köszönhető maga az iránytű is.

Amalfi

Amalfi városának meghatározó motívumai a mesés házak, melyek fehérre meszelt fallal és fenomenális panorámával tudhat magáénak. Az Amalfi-parton található városok szűk, kanyargós, meredek és  nem mellesleg régies utcákkal rendelkeznek. A várost a Monte Cerrato hegy lábához építették, így nem csak a tenger felőli oldal mondható csodálatosnak, hanem az 1315 méter magas hegy szépsége is leírhatatlan. Felsorolni is nehéz azon írók, festők és film rendezők nevét, akik ne mutatták volna be sajátos módon az UNESCO világörökségi listáján található Amalfi-part központját, Amalfit.

Amalfi

Amalfi látnivalók és nevezetességek

A város szimbóluma és fő nevezetessége a Szent András katedrális, mely a Piazza Duomon téren kapott helyet. Az eredeti épület román stílusban épült a 13. században, viszont egyes kutatások szerint 9. századhoz kapcsolódó épület részeket is tartalmaz a katedrális. Az évszázadok során jó pár alkalommal újjáépítették és felújították. A most látható homlokzat a 19. században kapta a meg a végső formáját. A belseje a régészek és történészek számára felbecsülhetetlen kincseket tartalmaz. A székesegyházhoz tartozik még  kolostor, kripta, harangtorony, mesés lépcsősor és egy 9. században épített templom is.

Amalfi

Paradicsom kolostor (Il Chiostro del Paradiso), egy elegáns kolostor mór boltívekkel. Kezdetben Amalfi helyi előkelő polgárainak volt a temetkezési helye. Napjainkban pár 14. századi szarkofágot találhatunk itt és a székesegyház régebbi homlokzatát, melyet a 19. században cseréltek le.

A Civic múzeumban, mely a városházán található a híres “Tavole Amalfitane” (Tabula Civitatis Malphae) található, ami az első navigációs szabályok “könyve” volt akkoriban és a 17. századig elsődleges iránymutatóként is szolgált a tengerészek számára. Ez a “könyv” adta a fő szerkezetét a Foscarini kódexnek.

Valle dei Mulini-n haladva érdemes bekukkantani a papír múzeumba, mely a 13. századi malom romjainál található. Itt testközelből látható az Amalfi-part papírkészítési folyamata és a Cannetto gőz ereje is.