Korcula egy sziget az Adriai-tengeren, Dubrovnik-Neretva megyében, Horvátországban. A sziget 279 km2-en terül el: 46,8 kilométer hosszú és 7,8 kilométer széles. Megközelítőleg 17 ezren lakják a szigetet, ami azt jelenti, hogy a második legnépesebb horvát sziget Krk után. Korcula az “adriai szigetvilág gyöngye”, amit a Peljesac-félszigettől alig 2 kilométeres csatorna választja el. Északon a Hvar-sziget, míg délen pedig a Lastovo-szigetek határolják. A szigeten egy betonút köti össze Vela Luka-t a sziget “fővárosával” Korculával.
Korcula történelme
A XII-XV. századig Velence és Genova vetélkedésének célpontja volt. Ezalatt állt I. Nagy Lajos magyar, és Hrvoje Vukcic bosnyák király uralma alatt is. Majd 15 évig raguzai fennhatóság volt. 1417-ben Zsigmond király Gara Miklós magyar nádornak adományozta a szigetet. Tőle később újra raguzai fennhatóság alá került, ami egészen a XIX. század elejéig tartott.
A korculai történelem jelesebb évének számít 1214, amikor Korcula városi statútumot kap, és Európában elsőként eltörlik a rabszolgaságot. Még ennek a századnak a végén, 1298-ban lezajlik a Velence és Genova közötti tengeri csata, aminek eredményeként a genovaiak elfogják Marco Polo világutazót, és Andrea Dandolo velencei admirálist is. Marco Polo-ról a korculaiak állítják, hogy a szigeten is született, nevét a máig fennmaradt helyi de Marco család őrzi.
Korcula életében jelentős momentumnak tekinthető 1571, amikor a korculaiak visszaverték az Adrián portyázó algír kalóz, Ulus Ali flottája felett. A várost ostroma alá vonó kalózkapitány ellen a város férfi lakossága nem tudott küzdeni, mivel ők a Lepantónál folyó csatákban vettek részt. Így Nagyboldogasszony napján a korculai nők felvették férjeik otthon hagyott vértjeit és a várfalra felsorakoztak. Emellett az uralkodó széljárás is a város ágyúinak hatótávolságába sodorta a kalóz fregattokat. Ulus Ali flottája így – nagy veszteségei után – felhagyott a város kifosztásának tervével.
1797-től előbb Korcula francia, majd 1815-től osztrák fennhatóság alá került a sziget. A világháború után olasz terület volt, majd Jugoszlávia része lett. A dél-szláv válság kitörése után 1990-ben a független horvát állam része lett.
Korcula látnivalók
A kikötő két zömök bástya és a várfal alatt terül el. A bal oldali bástya mellett találjuk a XVI. században épült bíróságiloggiát, ami mellett a Vízi-kapun át vezető díszlépcső vezet a városba. A lépcső melletti árkádok folytatását képezi a Knezeva Kula bástya, amiben a városi vízgyűjtő ciszterna is található. Az öböl sarkánál található végállomásról indulnak a sziget településeire a helyi autóbusz járatok. A valamikori várárok helyét ma tér foglalja el. Ezzel szemben a Szent Justin és a Szent Rókus templomok körül található a másik városrész. Ezen keresztül vezet az út a városi strandhoz. Tovább folytatva utunkat Lumbarda települése felé a szálláshelyekkel teli városrészhez érünk.
Ha a várárok valamikor helyén álló térről nem Lumbarda irányába indulunk, akkor az óváros felé indulhatunk még. Az egykori felvonókapu helyén most díszes lépcső vezet a XVII. században átépített szárazföldi „belső” kapuhoz. Ennek tornyát később, a XIX. században építették hozzá a monumentális kapuhoz. A kapu oldalán álló Boldogasszony kápolnát az 1571-ben a korculai asszonyok segítségével visszavert kalóztámadás emlékére állították. Az egykori Tito téren álla reneszánsz stílusú árkádok felett emelkedő rektor-palota, ami a XVI. század óta mai napig a városvezetés székhelye.
Innen a keskeny fő utca vezet a Szent Márk székesegyházhoz, amelynek építése a XIII-XV. század között zajlott, majd egy évszázaddal később még egy hajóval bővült az épület. A hosszú építési folyamatnak köszönhetően a székesegyház rendkívül sok stílusjegyet tartalmaz. A sziget kövéből épült templom tornyának alja román, felső része és kupolája a reneszánszba vezető későgótika jegyeit viseli magán. Főkapujának oldalán tengerészcsomós oszlopok és a konzolokon elhelyezett oroszlánok a sibeniki és a trogíri székesegyházakkal mutat rokonságot. A háromhajós belső tér gótikus stílusú, gazdagon díszített oszlopokkal ívekkel. A mennyezetre tekintve feltűnik, hogy – szemben az európai templomoktól megszokottól – a födém lapos, ami jellemző a korculai templomok nagy részére. A templomban sok műalkotást is találunk; érdemes megtekinteni a kanonokszéket, a főoltár képet és a többi festményt az oldalfalakon. A bejárat melletti dárdák és más fegyverek a dicsőséges győzelmeket reprezentálják.
A székesegyház mellett a reneszánsz és a barokk stílust határoló időszak formáit tükröző, erkélyes homlokzatú épület a Püspöki palota. Itt találjuk az Egyházi Múzeumot is. A bejárat után püspöki pecséteket, régi pénzeket, dalmát és velencei ikonokat és metszeteket találunk. A második teremben a XV. században alkotó Blaz Trigoranin (Trogíri Balázs) alkotásai találhatók. Ő indította el Dubrovnikban a méltán híres festőiskolát is. Tovább haladva eljutunk a korculai püspök házikápolnájához, aminek oltárát különböző ereklyék díszítenek. Az olasz reneszánsz festők termében Carpacci férfiképmása, Bellini Madonnája érdemel figyelmet. A Stuárt Mária angol királynőt ábrázoló elefántcsont triptichon és a Krisztus szenvedéseit megörökítő alabástrom szobor az Angliából hazatérő hajósok hozták magukkal, amikor a puritán anglikán egyház mozgalmat indított a „pápista ereklyék” szent helyekről történő eltávolítására.
A barokk teremben találjuk a püspöki címereket a püspöki trónt, valamint egyéb korabeli képeket. Innen vezet sétánk tovább a modern horvát művészek termébe, majd a miseruhák termébe. A gyűjteményt önálló kerámia és edénytárlat zárja.
A székesegyházzal szemben található a XVI. században épült Gabrielis palota, ami ma a Városi Múzeumnak ad helyet. Legértékesebb darabja az itt őrzött lubardai kőlap, amelyben a Kr.e. IV. száadban az ide települő honfoglaló görögök lefektetik életük alapvető szabályait, és megörökítik családjaik nevét. Földszinten az ókori görög és római kőmaradványok találhatók, az első emeleten régi képek, metszetek és moreska táncos ruhák adnak képet a korabeli Korculáról. A második emeleten a felszabadító harc emlékei, a legfelső szinten pedig a korabeli háztartási eszközöket és berendezési tárgyakat találjuk
Korcula nevezetessége még a Marco Polo ház. A toronyház bejárata dús lombozatú belső udvarból nyílik. Az épületben Marco Polo keleti kereskedelmi útjai során felhalmozódott dokumentumokból rendeztek be tárlatot. A torony tetejére érve gyönyörű panoráma tárul elénk a Korcula várost övező partszakaszról és a szemben elhelyezkedő szigetekről. Marco Polo-ról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy az itáliai (velencei) kereskedőcsaládba született utazó főleg a közel-keleti és az ázsiai országokat barangolta be. Üzleti útjai során egészen Kínáig eljutott. 19 és 41 éves kora között bejárta ezen vidék legtöbb egzotikus országát, amit írásos műveiben örökített meg. Leghíresebb könyve az „Utazás a Nagy Kánok országában” magyar kiadásban is megjelent. Az 1254-ben Velencében született kereskedő Európába történő hazatérését követően 1298-ban velencei oldalon harcolt a Genovával történő tengeri harcokban. Egy Korcula melletti ütközetben hadifogságba került, ahol francia rabtársainak mondta tollba kalandjainak történetét. Ezek az emlékiratok irányították rá később a nagy felfedezők figyelmét a Földközi-tengeren túli világra, és nagyban segítette a nagy földrajzi felfedezések beindulását.
Velence és Korcula városok egyaránt saját fiúknak vallják Marco Polo-t, Kína első meghódítóját. A Kánok országának felfedezője hatalmas tiszteletnek örvend Korcula szigetén. A számos legenda legenda őrzi nevét és tetteit. Emellett Korculában még ma is élő családnév a de Marco.
Moreska táncjáték: A helyi vitézi táncjáték önmagában is rengeteg látogatót vonz a városba. A városi patrónus, Szt. Tódor ünnepén tartják immár közel 450 éve. A játék a jó és a rossz, a fehér király és a fekete király harcát eleveníti meg. Harcuk tárgya a gyönyörű rabnő, a bula megszabadítása, birtoklása. A játék eredete spanyol; aragóniai fogságból hazatérő korculaiak honosították meg. Elnevezése (moresk=mór) is utal a spanyol-mór viszályokra.
A lüktető ritmusú, egyre gyorsuló, kardcsattogásokkal tűzdelt tánc az utóbbi időkben kinőtte magát a kisvárosi búcsúk közül. A város önálló látványosságává lépett elő és a táncosoknak tisztelet és megbecsülés jár a szigeten. Sok táncos gyermek kora óta folyamatosan készül arra, hogy felnőtt korában részt vegyen a táncban. Az előadás bejárta már szinte egész Európát, olyannyira, hogy a táncosok már idegen országok színpadjain is bemutatták dinamikus és erőtől duzzadó előadásukat.
Korcula megközelítése
Budapestről Korcula szigetét több módon is elérhejük. A magyar turisták számára – a távolság miatt – a buszos, csoportos utazás nem túl népszerű, leginkább gépkocsival érik el a szigetet.
Autópályán, majd Split-től komppal:
Budapestről, letenyén keresztül Splitig végig autópályán juthatunk el. A magyar-horvát határt Letenyénél lépjük át. Az út Split városáig 754km, rövid pihenőkkel tarkítva 8 óránál is hosszabb. Innen naponta 4 alkalommal indul komp Vela Luka (Korcula) városba. A komp út hossza közel 3 óra. Vela Lukából 42 km hosszan vezet keresztül az út a sziget túloldalán fekvő Korculába. Tiszta menetidőt tekintve így az utazás eléri a 12 óra hosszát, azonban figyelembe kell vennünk, hogy a kompra történő felszállás jelentős sorban állással párosul.
Autópályán, majd Drvenik-től komppal:
Budapestről, Letenyén keresztül Drvenikig szintén végig autópályán haladhatunk. A drevnik-i kompkikötő eléréséhez a magyar fővárosból 833 km-t kell megtennünk, ami 8 óra 15 perce vesz igénybe tiszta menetidővel számolva. Az innen induló komp 1 óra és 20 perc elteltével köt ki Korcula város Marco Polo nevét viselő komp kikötőjében.
Autópályán, Peljesac-félszigeten keresztül:
Lehetőségünk van Bosznia-Hercegovinán keresztül is megközelíteni a szigetet. Ebben az esetben akár a Letenye-Zágráb – Split – Dubrovnik irányt, akár a hosszabb részt Bosznia-Hercegovinán át vezető útvonalat választjuk a Peljesac-félszigeten (HR) található Orebic településig kell eljutnunk, ahol kompra szállhatunk. Bár innen csak negyed órás hajóút vár ránk, a határátlépések száma miatt nem ajánljuk ezt az útvonalat azoknak a turistáknak, akik nem szeretik utazással tölteni nyaralásuk első és/vagy utolsó részét. Kimondottan ajánljuk viszont azoknak az üdülni vágyóknak, akik szeretnek minél több tájat bejárni utazásuk alatt. Nekik érdemes Horvátországon át Bosznia-Hercegovina felé indulni. Bár az autópályák hiánya ebben az esetben jelentősen lassítja a kirándulást, cserébe kárpótol minket csodálatos völgyek mélyén vezető hegyi utak élménye akár a Vrbas, akár a Mostar völgyét választjuk.
Bármelyik útvonalat is választja, előtte tájékozódjon a beutazási feltételekről!
Közlekedés a szigeten:
A sziget két legtávolabbi pontját, Vela Lukát és Korculát főút köti össze a sziget közepén. Erről ágaznak le mellékútvonalak, amik a sziget belsejében és a parton fekvő kisebb városokat kötik össze a két nagyobb várossal.
A szigeten menetrend szerinti buszjáratok járnak Vela Luka, Korcula és a kisebb települések között.
Korcula nagyobb városai
Vela Luka
A Korcula-szigeten keresztülhaladó főútvonal Blato-n keresztülhaladva Vela Lukában végződik. Korcula várostól 42 km-re lévő 4500 lakosú város bár nem rendelkezik a Korculában tapasztalt történelmi bájjal, de ennek ellenére számtalan élményt tartogat az ide látogatónak. A nyugatra néző öbölben különösen szép látvány a naplemente. Ez az öböl a kikötője a Split felől érkező kompoknak is. A helyi látnivalók között talán a Vela Spilja barlang a leginkább említésre méltó. A barlang a legkorábban épült és mai napig meglévő barlanglakások egyike. Mai állapotban kultúrtörténeti jelentősége nem igazán van, azonban a hegyre felvezető sétány érdekes kirándulási lehetőséget nyújt a strandolás helyett némi változatosságra vágyók számára. Felérve a sziklába vájt üreghez a Vela Luka-öböl gyönyörű panorámája tárul elénk.
Prizsba
A hegyoldalba épült kicsiny falucska kb. 4-5 km hosszan követi a tenger partvonalát. A települést jellemzi, hogy a tengertől legtávolabbi apartman ház is max. 50m-re van a tenge partszakaszától, ebből adódik, hogy itt alapban minden apartman tengeri panorámával rendelkezik. Szinte minden szálláshoz tartozik a parton egy-egy privát kis móló, ami bár mesterségesek, mégis megtartják az összhangját a parti látványnak. A magánterületek mellett a falu két végén aprókavicsos strandot találunk. A strand mellett különböző felszereléseket, vizijárművet, stb. lehet bérelni, hogy a kirándulni vágyók minél több szórakozási lehetőséget próbálhassanak ki.
A falu környékén található kristálytiszta víz szinte kötelező poggyásszá teszi a búvárszemüveget és a békatalpakat. A falucska történelmi nevezetességekkel nem rendelkezik, de amatőr és profi fényképészek is rengeteg jó témát találhatnak a csend és nyugalom övezte természet szépségében.
Lumbarda
A kicsiny, alig 1000 fős lakosságú település Korcula várostól 7 km közúton. A település a turisták által igen látogatott úti cél. Homokos strandja különösen kedveltté teszi a kisgyermekes családok számára, de találunk itt római kori építészeti emlékeket, szakrális épületeket is.
A hajósok számára is kedvelt desztináció Lumbarda környéke. A település kikötőjében akár 2,5 méter merülési mélységű és 35 méter hosszú hajók is kiköthetnek, a kikötőben egyszerre majdnem száz hajó is állomásozhat. Az ennél nagyobb vízi járművek számára a Bufalo-öböl nyújt horgonyzási lehetőséget. Itt a 14 méteres mélység és a közeli sziget védelme véd a széltől.
Lumbarda nevezetessége bora, a grk (görög). A falutól keletre található homokpadon termő tőkék szemeiből fakadó aranyszínű száraz nedűt a rendkívüli mennyiségű napsütés teszi különlegessé.
A település mögött, a félsziget déli partján a búvárok is megtalálhatják számításukat. A +42° 54′ 43.50″, +17° 9′ 49.90″ koordinátáknál homokos, tengeri füves aljzaton 15-30 egy hajó roncsai találhatók. Környékén gazdag élővilág várja a merülőket.
Blato
A falu Korcula-sziget szárazföldi részén található. A part 4 km-re, míg a legnépesebb település Vela Luka 7 km-re található. Bár nincs tengerpartja, de mediterrán borai, élvezetes gasztronómiája és a kumanija nevű vitézi játék teszi vonzóvá a turisták körében. A sziget főútvonalán található mikrotérségi központ közelében található a sziget legnagyobb kiterjedésű fával borított területe. A település amfiteátrum szerűen épült, a környező dombokra épült városrészek ölelik körbe a középen elhelyezkedő kicsiny völgyet. A völgy közepén a citromfákkal övezett Zlinj utca halad, melynek mentén épült ki a közigazgatás és a szórakozás központi része. Itt található az egészségügyi központ, a szálloda, a közigazgatási hivatal, bankok és boltok.
Korcula időjárása
Korcula szigetének időjárása egyszerűen mesés köszönhetően a remek elhelyezkedésének. A Peljesac-félsziget nyugati részénél található szigetre a mediterrán és az adriai éghajlat is hat, így a napsütések száma eléri a 2880 órát évente. A tél enyhe és a hőmérséklet csak nagy ritkán éri el a nulla fokot, ráadásul a hófedte táj ezen a környéken ismeretlen fogalom. Amennyiben mégis esne a hó telente, akkor is hamar elolvad.