Veszprém városa a Dunántúl közepén, a Bakony-hegység lábánál fekszik; Veszprém megye székhelye. Veszprémet a királynék városának is nevezik. Az első magyar király István és felesége, Gizella itt alapította az első magyar püspöki székesegyházat. A veszprémi püspököket illette meg a királynék koronázásának joga.
A látnivalók többsége az 500 méter hosszú várhegyen kiépült várnegyedben találhatóak. A vár épületeinek többsége ma barokk arculattal rendelkezik, ma már csak a várhegyen körbefutó várfal maradt a 10-11. században kiépült erődítményből.
Az eredetileg román stílusban épült Szent Mihály székesegyház előbb gótikus stílusban épült át, majd a 20. század elején neoromán külsőt kapott. Román alapzata, gótikus szentélye és altemploma ma is látható.
A gótikus falképeket őrző Gizella kápolna a 13. században épült. A szomszédos püspöki palotát a 18. században emelték a középkori királynéi palota-együttes helyén.
A Tűztorony épülete Veszprém jelképe, eredetileg őrtoronynak készült, alsó része 15. századi, felső része a 19. század elején épült.
A várból kitűnő kilátás nyílik a városra és a szomszédos hegyekre.