Esztergom

Esztergom

Esztergom a magyar nemzet történelmének egyik legfontosabb városa, bővelkedik világi és egyházi örökségekben, utcáin sétálva megérint bennünket a múlt szele.

Esztergom az Árpád-korban Magyarország fővárosa volt, majd a későbbiekben Esztergom vármegye és Komárom-Esztergom megye székhelyének számított.

A város főtere a Széchényi tér, amely a középkori és barokk város piactere volt. Az óriási teret öt utcából is megközelíthetjük egy kellemes séta alkalmával. Itt található a Széchenyi Istvánról elnevezett Városi Tanács, az Ister kút, mögötte a Városi Bíróság, a szökőkút és a Szentháromság szobor is. Számtalan kávézó (Központi Kávéház) és étterem vár itt bennünket, ahol megpihenhetünk egy kicsit, mielőtt folytatnánk utunkat a történelmi városban.

Esztergom Esztergom a magyar nemzet történelmének egyik legfontosabb városa, bővelkedik világi és egyházi örökségekben, utcáin sétálva megérint bennünket a múlt szele.

A belvárost kissé elhagyva egyszer csak egy közel hatvan fokban emelkedő utcácskát pillantunk meg. Vágjunk neki bátran, az út nem tart tovább négy-öt percnél a tetőig, ahol kis tábla csábít továbbhaladásra bennünket, s mintegy 100, nem túl meredek lépcsőfok megmászása után meg is értjük, miért tettük meg ezt az utat. Takaros, galériás ház áll előttünk, ahol anno nemzetünk nagy költője, Babits Mihály és felesége töltötte a melegebb nyári hónapokat. A ház jelenleg múzeumként működik, fényképek alapján rekonstruálták a berendezést, melyek között több eredeti darab is található. A múzeumból kilépve már látjuk, miként tör diadalittasan magasba a Bazilika, melynek kupolája a híres Babits sorokat idézve, ebből a szögből valóban egy csigára hasonlít.

Esztergom Esztergom a magyar nemzet történelmének egyik legfontosabb városa, bővelkedik világi és egyházi örökségekben, utcáin sétálva megérint bennünket a múlt szele.

Szippantsunk egy nagyot a kellemesen friss levegőből, és induljunk immár a Mária Valéria híd és a Bazilika irányába, mely városnéző túránk fénypontja lesz. Az ország legnagyobb temploma hosszú élete során tanúja volt a magyar állam megszületésének, illetve első királyunk, Szent István e csodás székesegyházat tette Magyarország főtemplomává. A klasszicista stílusban épült egyházi épület tornyaiból minden nap fél 5-kor könnyfakasztó dallamok zendülnek fel, melyek hallatán sétánkat biztosan megszakítjuk néhány percre. E dallamok közt szerepel a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország és az Ott, ahol zúg az a négy folyó kezdetű is. A főbejáratba vésett latin felirat, a CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE („a magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója”) felirat első királyunk tetteit dicsőíti. A székesegyházban találjuk a világ legnagyobb egy vászonra festett oltárképét, mely Mária mennybemenetelét ábrázolja. A csodás kilátás, a megannyi kápolna és oltár mellett működik itt egy levéltár is, ahol többek között a híres Zwack Unicum receptjét is őrzik.

Esztergom vár

A város másik kulcsfontosságú jelképe az Esztergomi vár, mely a Duna jobb partján, több mint 50 méter magasságban emelkedik. Építését még Géza fejedelem kezdte el, majd fia és később III. Béla parancsaira nyerte el jelenlegi formáját. A török uralom után többszörös felújításokba kezdtek, illetve bizonyos részeit teljes mértékben újjáépítették. A vár törökországi mását 2005-ben avatták fel Ankarában, Estergon Kalesi néven. A török hódítok e mellett nagyon fontosnak tartották a Bazilika és Esztergom épségét, melyet az is példáz, hogy Estergon névre keresztelték a lovasság után kialakult török légierő egyik harci repülőgépét.

Esztergom

Ha tehetjük, sétáljunk át a 2001-ben átadott Mária Valéria hídon Párkányba, hiszen köztudottan innen a legszebb a Bazilika. Időzzünk egy kicsit a Duna parton, kávézzunk meg valamelyik hangulatos kávézóban, ahol elmélkedhetünk is egyet, Esztergom történetisége és szellemisége kérés nélkül megihlet majd bennünket.