A nyaralókastélynak szánt épületet Erdődy Károly gróf emeltette a 19. század elején. Tervezője Charles Moreau, a neves francia építész volt, a munkálatokat pedig Anreith János György, a szombathelyi székesegyház építésvezetője és Woyta Donát irányította.
A szükséges anyagokat, mint a lakatosmunkákat, parkettát, ajtókat külföldről, a szakembereket pedig Morvaországból, Horvátországból, Itáliából és Bécsből hozatták, ha a Vas és Veszprém megyében fekvő birtokokon nem találtak megfelelőket. 1824-ben például olasz mozaikkészítő és márványozó mesterek dolgoztak az épületen.
Alaprajza, homlokzati rendszere a klasszicizmus szellemének megfelelően letisztult, világos képet mutat. A főhomlokzati portikusz alól nyílik az előcsarnok, a bécsi Engl által tervezett emeleti lépcsővel. Az ehhez kapcsolódó folyosóról nyílnak a szobák.
Az épület déli és északi végét egy-egy, a homlokzatokon építészeti tömegként megjelenő csarnok zárja. A déliben, amely télikertnek, növényháznak épült, az e korból ismert legnagyobb méretű mozaikpadló maradt fenn: az évszámos családi címer alapján 1839-ben készült.
A parkot is Moreau tervezte. Az angolkert elemeiről maga a táj gondoskodott. A tervezőnek csak a vizeket kellett az erdők és a legelők közé „rendezni”.
A Somló és a vár nagyszerű látványt nyújt a terasz erkélyéről. A 260 holdas park negyedrésze vadaskert volt. A parkban gyerekeknek játszóházat rendeztek be, a szomorúfűz alá két római szarkofágot állítottak.
A táji környezet messzemenő figyelembevételével telepített nyaralókastély letisztult formavilága, ünnepélyes megjelenése miatt méltó reprezentánsa a magyarországi klasszicista kastélyépítészetnek.