A fertődi kastély együttese a magyarországi barokk építészet leglátványosabb, legnagyobb szabású alkotása, a késő barokk udvartartás legjelentősebb helyszíne. Read more
Szerző: Utazasok.org
Boconád, Szeleczky-Kastély
A boconádi Szeleczky-kastély jó arányú, igényes kialakítású épület, amelyet az Észak-Magyarországon több emlék által képviselt világi tárgyú, zsánerképszerű rokokó festészet egyik példája is különlegessé tesz. Read more
Gyönk, Magyary-Kossa-kúria
A 19. század elején épült a téglalap alaprajzú,egyemeletes, kéttraktusos, klasszicizáló-késő barokk kúria, melyen a 20. században kisebb-nagyobb átalakításokat végeztek. Read more
Tuzsér, Lónyay-kastély
A földszintes, manzárdtetős kastélyt 1787 után, a hagyomány szerint a régi Ambrózy-várkastély anyagának felhasználásával, Lónyay János óbester (ezredes), a Magyar Királyi Nemesi Testőrség tagja, építtette barokk stílusban. Read more
Fáj, Fáy-Kastély
A domboldalon álló barokk kastélyt egy korábbi nemesi kúria helyén a 18. század közepe táján építették. Read more
Csákvár, Esterházy-kastély
A korábbi kastély helyén álló, Fellner Jakab által tervezett épületet, amely a kerti homlokzaton lévő felirat szerint 1781-re készült el, Eszterházy János építtette. Read more
Bozsok, Sibrik-kastély
A mai együttes egy észak-déli irányú, feltehetően 15. századi hosszanti épület – a hagyomány szerint Mátyás király vadászkastélya – folyamatos bővítése során jött létre. Read more
Csákánydoroszló, Batthyány-kastély
A 16. századi várkastélyt, amelyet a 17. század első felében toronnyal bővítettek és végvárrá alakítottak, a kaputornyon lévő 19. század végi kőtábla szerint Batthyány Imre 1728-ban átépíttette. Read more
Füzérradvány, Károlyi – kastély
A füzérradványi Károlyi-kastély Magyarország egyik legnagyobb kastélya. A kastélyt egy korábbi épület felhasználásával Károlyi Ede emeltette a 19. század második felében. Read more
Fót, Károlyi-kastély
A kastély mai arculatát egy 18. századi épület folyamatos átalakítása, bővítése során nyerte el. A korai épületre 1810-1811-ben emeletet húztak, majd 1825-35 között földszintes oldalszárnyakkal és oszlopos portikusszal bővült a kerti homlokzat. Read more