A hatvani Grassalkovich kastély építéstörténeti előzménye egy 18. század elején emelt fogadó. Ezt az uradalmi épületet 1754-ben építtette át az uradalom új birtokosa, a Királyi Kamara nagy hatalmú elnöke, az építési hivatal irányítója, Grassalkovich I. Antal, s a gödöllői szomszédságában fekvő hatvani uradalmának központjává tette. A Grassalkovichok lakókastélyként valójában nem is használták.
Az egyemeletes főépületet Jung József tervei szerint 1763-ban bővítették, majd a gödöllői kastélyhoz hasonlóan, a sarkaihoz csatlakozó, kifelé lépcsőző szárnyépületekkel tovább növelték. A kastély fénykoráról a 19. század második felétől beszélhetünk, amikor a hatvani Deutsch család birtokába került.
Új tulajdonosai 1867-tõl a barokk kastély reprezentációját fokozva, neobarokk ízlésben megújították. Ekkor és a 20. század elején készült kapualjának, látványos lépcsőházának és dísztermének stukkódíszítése. A kastély ebben az időszakban Hatvany Lajos műgyűjtő, irodalmár és mecénás révén jelentős szerepet játszott az ország kulturális életében.
A család vendégeként sok neves személy járt itt, többek között Ady Endre, József Attila, Thomas Mann, Czóbel Béla, Stróbl Zsigmond és sokan mások.
A Grassalkovich stílusú kastélyépítészet jellegzetes példája, noha eredetileg nem kastélynak, hanem gazdasági egység központjaként épült. Harmonikus homlokzatkialakításának igazi fókusza az atlaszokkal díszített kapu. A reprezentáció e hangsúlyos kifejezése a köznemesből a főnemesség soraiba emelkedett Grassalkovich Antal büszkeségének is szimbóluma.