Zadar a róla elnevezett Zadar régió közigazgatási- és kulturális központja. Zadar óvárosa eredetileg egy kis szigetre épült amit az idők során összekötöttek a szárazfölddel. Mára egy félszigetté alakult át az eredeti sziget.
Zadar óvárosát az elmúlt 3000 év során többször felgyújtották, elfoglalták és porig rombolták. Mára az óváros sebeit sikerült helyreállítani, de ne arra számítsunk, hogy csak középkori építményekkel találkozunk. A lerombolt épületek helyére sok helyen modern, olykor szocreál stílusú épületeket emeltek.
Zadari sétánkat megkezdéséhez az óváros félszigetének város felőli (keleti) oldalán keressünk parkolóhelyet. Mivel innen indulnak a zadari autóskompok, nagy valószínűséggel találunk parkoló helyet. A parkolóból elindulván a Szárazföldi kapun keresztül jutunk az óvárosba.
A Szárazföldi kapun áthaladván a Népek terére jutunk. Itt mindig élén mediterrán élet van, tele sürgő-forgó turistákkal, fényképzőgép csattogásokkal. A Népek terén a sarokban az érdekes épület az egykori őrtorony, felette pedig a váróra. A tér szélén érdekes gyertyatartókat vehetünk észre. Ilyen óriás petróleummal világító gyertyatartókkal világították Zadar óvárosát a XVI. századtól kezdve.
A Népek teréről néhány perc sétával könnyen elérhető a híres Sv. Donat körtemplom. Kívülről tekintve kissé érdekesnek, inkább idegennek tűnik a körtemplom. Ha Zadarban járunk minden bizonnyal ellátogatunk ide az egykori római fórum helyére megnézni és lefényképezni a Szent Donát körtemplomot, de tovább is fogunk sétálni, miután lefényképeztük. A part felé sétálva felfedezhetjük a Szűz Mária templomot. Aki járt már Hvar városában kellemes érzés fogja eltölteni, hiszen ez a templom a megszólalásig úgy néz ki, mint a Hvar főterén található testvére.
Zadari sétánk legérdekesebb része az lesz, amikor lesétálunk az Isztriai-sétányra. Itt rövid séta után érdekes pánsíp jellegű hangra figyelhetünk fel. Gyorsan siessünk tovább, mert egy érdekes művi építmény és a természet erejének játékát figyelhetjük meg. A sétány végén különböző méterű és mélységű lyukakat fúrtak a tenger alá. Ahogy a tengervíz belever ezekbe a lyukakba, úgy különböző hangon, hangszinten játszik a tengeri orgona.
A tengeri orgonán túl egy érdekes üveggel borított égősort fedezhetünk fel. Ez tulajdonképpen egy napelem. Nappal a napkollektorok segítségével magába szívja a nap energiáját, amit este érdekes fényjáték formájában ad le a több száz égő.
Ahányszor Zadarban járok mindig egy kettősség, sőt olykor hármasság, hármas érzés vesz uralmába. Egyrészt Zadar egy szépen kiépített, ahogy említettem olykor szocreál stílusú épületekkel tarkított záros. Zadarban nem érezni annyira azt a „középkori hangulatot”, ami más sok horvát város sugároz magából. Mindezek ellenére szépen kiöltözött emberek sétálgatnak fel-alá a városban. Ha kisétálok az Isztriai-sétányra, akkor arra gondolok, milyen szép és tényleg milliónyi felfedezésre váró helyet rejtegetnek a kis szigetecskék. Ilyen gondolatokkal a fejemben már nem is tűnik annyira szépnek az óváros, inkább mennék már tovább..
Végezetül, sokszor az is eszembe jut, hogy tulajdonképpen Zadar volt az a horvát város, amit először elfoglalt a magyar korona. Zadar egészen a I. Világháborúig, pontosabban Trianonig Magyarország részét képezte. Nézzük csak meg legközelebb jobban az előttünk haladó árpádsávos, nagymagyarországos matricát. Az pontosan Zadarig tart. Ha viszont arra gondolok, hogy ez a város jogosan akár hozzánk is tartozhatna, akkor még szomorúbb leszek. Tudom, hogy ez egy utazási weboldal és az utazás, nyaralás alapvetően jó, boldog és szép, de megpróbálom az egyes városokat a személyes tapasztalataim alapján bemutatni. Sajnos a tapasztalatokhoz, érzésekhez hozzátartozik, hogy azok, akik ismerik valamennyire a történelmet, azok azt is tudják, hogy valaha ez a város is a miénk volt (úgy mint sok másik).