Európa egyik legismertebb sugárútja, a hatvan méter széles Unter den Linden 1,5 km hosszan húzódik Berlin központjában (Mitte) a Brandenburgi kaputól keletre a Schlossbrücke-ig. A fejedelmi boulevard közepén sétány, két oldalán autóút. Nevét a sétányt szegélyező, nyáron illatozó hársfasorokról kapta. Az Unter den Linden Berlin legrégibb promenádja, az első fákat 1647-ben ültették Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem rendeletére. A Nagy Frigyest ábrázoló lovas szobor hálaképpen került az út végére. Ha elindulunk a Brandenburgi kaputól (Pariser Platz) kelet felé “a hársfák alatt”, több jelentős vagy érdekes intézmény, illetve impozáns épület mellett visz utunk.
Bal oldalon:
– Madame Tussauds múzeum (74. sz.), megnyílt 2008 júliusában
– Willy Brandt Alapítvány állandó kiállítása (62-68. sz.)
– Alte Staatsbibliothek (8. sz.), Régi Nemzeti Könyvtár, megnyílt 1914-ben
– Humboldt Egyetem főépülete (6. sz.), klasszicista oszlopsorral
– Zeughaus (2. sz.), barokk ornamentikával díszített régi arzenál, ma Historisches Museum, a boulevard legrégibb épülete
– Neue Wache (közvetlenül a Zeughaus mellett), dór oszlopcsarnokkal, eredetileg őrháznak épült 1816-1818 között Karl Friedrich Schinkel tervei alapján, 1993 óta nemzeti emlékhely.
Jobb oldalon:
– Orosz Nagykövetség épülete (63-65. sz.)
– Deutsche Bank székháza (13. sz.), épült 1920-ban
– Guggenheim Múzeum, a Deutsche Bank házán belül, 1997 óta
– Bebelplatz-on balra a Staatsoper (Állami Operaház), szemben hátul a Hedwigskathedrale (Szent Hedvig katedrális), jobbra a „komódnak” becézett volt Königliche Bibliothek (Királyi könyvtár), ma egy intézetnek ad helyet.
Az Unter den Linden két hársfasorának a Bebelplatz-nál vége szakad. A téren és az út további részén nincsenek fák, csak puszta kövezet és aszfalt. Az Unter den Linden végén található az 1824-ben épült, Spree folyón átívelő híd (Schlossbrücke) nyolc márványszoborral. A hídról közelíthető meg a Múzeum-sziget (becenevén Spree-parti Athén) a Berliner Dom-mal és számos múzeummal, majd az út Karl-Liebknecht Strasse néven fut tovább.
Érdemes megnézni:
Az épület tágas termének közepén egyedül áll Käthe Kollwitz alkotásának 1,6 m magas másolata, a Piétának is nevezett „Anya halott fiával”. A szobor fölött kerek lyuk van a tetőn, amin keresztül mindenkor ki van téve az időjárás viszontagságainak. Esőben ázik, havazásnál belepi a hó, ha kint hideg van, bent is hideg van. A szobor előtti padlóba feliratot véstek: „Den Opfern von Krieg und Gewaltherrschaft” , azaz „A háború és a zsarnokság áldozatainak”.
A Bebelplatz közepén van az 1994-95-ben készült Könyvégetés emlékműve, még ha távolról nem is látszik. A kövezeten egy vastag üveglapon át nézhetjük meg a megközelíthetetlen, hermetikusan zárt „elsüllyedt könyvtárat” üres könyvespolcaival. 1933 május 10-én a nácik 20 000 kötet könyvet égettek el ezen a helyen. A könyvégetés mementójaként készült emlékmű üres fehér polcaira 20 000 kötet könyv férne rá. Este halványkékes fény világít Micha Ullmann alkotásánál. Minden év május 10-én a Humboldt egyetem diákjai könyveket árulnak a téren.