A következő horvátországi úticélunk Sibenik. Sibeniket is illír telepesek alapították. A XII. században a Magyar Királyság részét képezte, majd velencei-, osztrák- és olasz fennhatóság alá került. Néhány éve került vissza Horvátországhoz.
Sibenik felfedezését se kapkodjuk el. Ha tervbe vesszük, hogy megnézzük a híres Világörökség részét képző Sv. Jakov katedrálist, akkor ne csak ennyire ugorjunk be Sibenikbe, mert csalódás fog érni. Ennyi idő nem elég ahhoz, hogy átérezzük Sibenik hangulatát, történelmét és egyediségét. Sibenik a Krka folyó torkolatába-, partjára épült, még mielőtt a folyó elérné a tengert. Az óvárost fentről az Adria főút felől tudjuk megközelíteni. Hajtsunk le az óváros felé. A kikötői sétányon tudunk majd leparkolni. Ez egy tökéletes kiindulási pont.
Ha sikerült parkoló helyet találnunk, jól zárjuk be a kocsinkat (itt úgysem fog senki, semmit sem elvinni) és induljunk el a nagy templom, a Sv. Jakov, avagy Szent Jakab székesegyház felé. Itt mindig nagy tumultus, fényképezkedés és pózolgatás van. Csináljuk mi is egy pár fotót, hiszen ez a csodás templom néhány fotót megér. Ha kedvünk van hozzá, vagy éppen a nagy hőség elől menekülünk, akkor menjünk be a templomba. Ezt ingyen megtehetjük. Természetesen bent fényképezni nem lehet, csak a hivatalos képeslapokat megvenni.
A katedrális mellett találjuk Sibenik óvárosának kávézókkal tarkított főterét. Sibenik óvárosát tulajdonképpen két, a tengerparttal párhuzamos utcácska alkotja. Az alsó utca innen a főtér és a templom végéből indul. Sétáljunk mi is tovább és legeltessük a szemünket a történelmi korú épületeken.
Visszafelé a felső utcácskán jöjjünk. Ekkor fentről szemlélhetjük a katedrálist és csodálatos fotókat készíthetünk innen. A felső utcáról táblák invitálnak tovább a Szent Mihály erődbe. Vegyünk egy nagy lélegzetet és sétáljunk fel a lépcsősoros, majd az emelkedőkön az erőd felé. Az erőd aljából mi is olyan jellegzetes fotókat készíthetünk, mint az ezen az oldalon látható első fotó.
Ha már idáig felmásztunk, akkor érdemes kifizetni az erőd belépőjegyét és körbejárni az erődöt. Sajnos itt se számítsunk túl sokra, az erőd mára már csak a falakból áll, viszont szép kilátásunk lesz innen Sibenik belvárosára és óvárosára.
Sibenik igazából nem tartogat ennél sokkal többet, sokkal több látványosságot. Ha nyaralásunk végeztével visszagondolunk Sibenikre az fog megmaradni bennünk, hogy olyan emberi volt ez a város, olyan élhető. Talán nem véletlenül, hiszen Sibenik áll a legközelebb hozzánk magyarokhoz, hiszen Sibenik nem közvetlenül a tengerpartra, hanem egy folyó partjára épült és nem annyira felkapott zsúfolt az óvárosa, mint más horvát regionális megyeközpontoké. Sibenikben pontosan azt érezhetjük, mintha elkirándultunk volta Esztergomba és a Duna olyan csodálatos türkizkékké változott volna, mint az Adria.
Mind e mellett azok, akik itt nyaraltak tudják, hogy Sibeniktől felfelé hajózva a Krka folyón elérjük a Krka Nemzeti Parkot. Itt egy dombos, vízeséses elragadó természeti csodát figyelhetünk meg. Ha Sibenikből a tenger felé indulunk el hajóval, akkor pedig eljuthatunk a Kornati Nemzeti Parkba. Ezt nagyon sok, milliónyi, apró kis sziget alkotja, ami között hullámzik a hajónk.
Egy szó, mint száz, ha ezen a környéken nyaralunk Horvátországban, mindenképp szakítsunk elég időt az egyik legemberibb dalmát város megismerésére.