Kerc a hajdani Fogaras vármegyéhez tartozott, jelenleg pedig Szeben megye egyik falvát képezi.
A burgund koragótika száz évvel franciaországi megjelenése után jut el Erdélybe a ciszterciták által, akik az Olt partján, Egres fiókkolostoraként megalapítják a kerci apátságot. Read more

Az Erdélyi-medence déli részén, a Nagyküküllő egyik déli mellékvölgyében fekvő település egyenlő távolságra van Medgyestől és Segesvártól. Evangélikus erődtemploma az UNESCO világörökség része. A berethalmi templomot 1402-ben említik először, mint Mária tiszteletére szentelt templomot. Read more

Az öt hosszú, hegyes sziklából álló alakzat a Hagymás-hegységben, a történelmi Csík-Gyergyószék területén fekszik. A 480 kilométeren húzódó, a Székelyföldet északkeletről határoló Hagymás-hegység a Kárpátok kristályos-mezozóos övezetébe tartozik. Read more

A kiterített medvebőrhöz hasonlítható szovátai Medve-tó tó két világrekordot mondhat magáénak. A Medve-tó a legnagyobb heliotermikus-tó a világon, egyedi Európában. A Medve-tó egyedüli természetes tó a világon, amelynek keletkezését szinte perc pontossággal ismerjük, 1875. május 27-én, 11 óra körül jött létre egy víznyelő természetes eltömésével. Read more

Az Erdélyi-Érchegységben található természeti képződmény a Kárpátok térségében a harmadidőszak végén és a negyedidőszak elején lejátszódó vulkanikus tevékenység következménye. A bazaltvulkánosság öt szakaszban zajlott le, majdnem száz kitörési központban. Read more

Románia nyugati felében, a magyar határtól 12 kilométerre fekvő, 206.527 lakosú nagyváros. Bihar megye (judeţul Bihor) székhelye a Sebes-Körös partján fekszik. A századfordulón „Pece-parti Párizsnak” nevezett város építészete ma is őrzi a kor különböző stílusainak elegyedéséből származó varázsát. Nagyváradon békésen él együtt az eklektika és a szecesszió, a barokk és a román, vagy éppen a neoklasszikus és a neoromán stílus. Read more