A Budai-hegységben található Nagykovácsi a 18. században a felsővattai Wathay család birtoka volt. A kastélyt a 19. század elején építtették, majd 1830 és 1840 körül átépítették. A század végén eklektikus stílusban újból átalakították az épületet.
Leányágon a kastély a Tisza, majd a Teleki családé lett. Tisza Lajos Bihar megye főispánja, közmunka- és közlekedésügyi miniszter, majd az 1789-es tiszai árvíz idején Szeged újjáépítési biztosa volt. Kiváló munkájáért szegedi előnévvel grófi címet kapott, melyet Tisza István a család legismertebb tagja, Magyarország miniszterelnöke 1903-05 és 1913-17 között örökölt.
Az ő birtokossága idején a kastélyban különböző gyűjtemények találtak otthonra, így egy 3000 kötet számláló könyvtár is. 1958-tól nevelőotthon került a kastélyba, majd a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Szakképző Intézete és Nevelőotthona kezelésébe került.
A klasszicista épületet jórészt átalakították. Főhomlokzatának meghatározó elemei a sátortetővel fedett, háromtengelyes sarokrizalitok. A hármas tagolású, 3-5-3 homlokzatot a földszinten síkfödémes a középső részen páros oszlopokra támaszkodó, nyitott tornác kapcsolja össze.
A sarokrizalitok emeleti ablakainak zárókődíszes keretezése, lapos lizénás tagolása az eklektikus átépítés egyik emléke. Az épületbelsőben a délkeleti teraszról nyíló, jobb oldali helyiségben megmaradt a tölgyfából készült, klasszicista lépcső és számos építéskorabeli nyílászáró.
Melléképületei közül egy egykorú a kastéllyal a többi újabb. Az épülethez tartozó parkban egy 1737-ben épült kápolna áll.
Elérhetőség:
Teleki–Tisza-kastély
Nagykovácsi, Kossuth u. 2-4.