A nyaralás közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy érdemes-e előre megvenni az ahhoz szükséges devizát, vagy majd inkább nyáron, az utolsó napokban. Az ÁrfolyamTudós.hu megnézte, hogy az utóbbi tíz évben mely hónapokban volt átlagosan olcsóbb az euró.
Lassan talán végre véget ér a koronavírus-járvány, a tömeges oltások és a meleg idő visszaszorítják a kórokozót és lehetővé teszik a gazdaság nyitását. Várhatóan tömegek indulnak majd neki végre nyaralni, sokan alig várják, hogy kimozdulhassanak, miután tavaly nyár óta alig lehetett utazni. Jórészt elmaradt a síszezon, kvázi karanténban zajlott a húsvét. Itt az ideje tehát nyaralásra felkészülni. Ehhez nyújt segítséget cikkével most az ÁrfolyamTudós.hu.
Ki vagyunk téve a szélsőséges ármozgásoknak
A nyaraláshoz leginkább pénz kell, sok esetben euró. Tegyük fel, hogy valaki forintot gyűjtögetett, tett félre nyaralásra, még 2019-ben. Akkor nagyjából 325,35 forintjába került volna egy euró, ennyi volt ugyanis az átlagárfolyam abban az évben. Tavaly viszont már 351,17, vagyis 7,9 százalékkal több. Elég jelentős drágulás. De ez csak az átlag, vannak bőven kilengések is. Ha valakinek pechje van, és éppen egy csúcson kénytelen vásárolni, még nagyobb veszteségek is érhetik. Egy-egy hónapban 15-30 forint is lehet a különbség a minimum és a maximum között.
Csökkenti a “zajt”, a kilengéseket tompítja, ha havi átlagárfolyamokat számolunk. Eszerint idén márciusban soha nem látott szintre, 365,6 forintra emelkedett az euró átlagára. (A napi MNB-árfolyamok átlaga.) Tavaly áprilisban például, amikor a forint rekordot döntött gyengeségben, és majdnem elérte a 370-et az euró ára, még csak 356,3 volt az átlagár. Októberben pedig még 362,7. (Második ábra.)
Mindenki egy kicsit spekuláns
Amikor devizát, valutát vásárol valaki, akár csak egyszeri, kisebb mennyiségben is, mindig egy kicsit spekulánssá válik. Attól függően ugyanis, hogy hogyan időzíti vásárlását, árfolyamvesztesége vagy árfolyamnyeresége keletkezik. Célunk lehet az, hogy ilyenkor a veszteségünket csökkentsük, a nyereségünket növeljük. De az is, hogy egyszerűen a kockázatot mérsékeljük. A magyar átlagemberek inkább kockázatkerülőek, amint azt a megtakarítások szerkezete is mutatja. (Az állampapír vagy a bankbetét túlsúlya volt a jellemző mindig is.)
Nem az a hónap futott be, amit vártunk
Kiszámoltuk, hogy az utóbbi tíz naptári évben az euróárak nagy átlaga 310,0 forint volt, és meghatároztuk az egyes hónapok átlagát is. De az jött ki, hogy nem nyáron volt a legolcsóbb az euró, hanem, meglepő módon, februárban, 305,8 forint. A március és április hónapokban is viszonylag alacsony volt az euró átlagára, és csak ez után következett az augusztus, a június és a július. Ebből az következik, hogy még most, tavasszal kéne vásárolni. (Jelenleg 363 forint az euró, de nemrég volt 357 is.)
Valamiért ősszel és az első két téli hónapban a forint hajlamosabb volt a gyengeségre e tíz év átlagában. A februári és a decemberi átlag között meglehetősen nagy, 9,5 forint a különbség, mintegy három százalék. De lehet, hogy ezek az értékek nem mérvadóak, túl nagy a szerepe az árfolyamban a véletlennek, a tőlünk független világpiaci folyamatoknak. Vagy az MNB ritka, de nagy hatású szabályozó lépéseinek.
A havi árfolyamok szezonalitása, tíz év (a havi átlagos euróárak tíz éves átlaga, MNB-középárfolyamokból