Karlstejn Csehország legjelentősebb vára, s egyúttal a cseh királyság egyik jelképe.
A három szinten elterülő várat 1348-ban építtette IV. Károly Csehország királya és a Német-Római Szent Birodalom császára. A legalsó szintet a császár, a felesége és a kísérete által lakott világi helyiségek foglalták el – ez képviselte a halandók szintjét. A második szinten – a megtisztulást jelképező szinten – emelték a Szűz Mária-templomot, amelyet keskeny folyosó kötött össze IV. Károly magánkápolnájával, az uralkodó oltalmazójának szentelt Szent Katalin-kápolnával. Legmagasabbra a szögletes torony nyúlt a vár legszentebb szakrális helyiségével – az égi Jeruzsálemet megjelenítő Szent Kereszt-kápolnával. A vár eredetileg alapítója pihenőhelyéül szolgált volna, de a több mint hét évig tartó építkezés folyamán módosult a rendeltetése. Karlstejn-en végül a cseh és birodalmi koronázási ékszerek és szentek értékes maradványait helyezték el. IV. Károly alatt elsősorban reprezentatív székhely lett belőle, amely lóháton mindössze egy napra feküdt az európai politikai elit találkozóhelyének számító fővárostól, Prágától.
A huszita háborúk idején Karlstejn huszita támadások célpontjává vált. 1422-ben a vár bebizonyította erősségét, amikor hiába ostromolták a prágaiak. A 15. század végén késő gótikus változtatásokat hajtottak végre rajta, a templomtorony átépítésével ekkor módosultak a vár körvonalai. II. Rudolf korában, 1578 és 1597 között nagyszabású javításokra és átépítésekre került sor reneszánsz stílusban. 1625-ben II. Ferdinánd császár megszüntette Karlstejn státuszát, a várat és a hozzá tartozó uradalmat a cseh királynők hozománybirtokává tette, amelyet ezután Mária Terézia császárnő a Nemes kisasszonyok Intézetének adományozott. Az intézet a várban rendezte be az uradalom gazdasági-igazgatási központját. Csupán a 18. század végén kezdték el értékelni Karlstejn történelmi jelentőségét. Úgy döntöttek, hogy visszaadják a vár purista gótikus stílusát – az átépítés 1887-ben vette kezdetét Josef Mocker építész felügyelete alatt. Ekkor egyes várépületeket lebontottak, másokat újonnan emeltek, a vár pedig elnyerte mai alakját. 1910-ben megnyílt a nyilvánosság előtt.
A várat a szögletes Nagy torony uralja az 1357 tavaszán felszentelt Szent Kereszt-kápolnával, az egész építmény legköltségesebb és legreprezentatívabb helyiségével. A boltozatokat kereszt alakban kirakott féldrágakövek díszítik, valamint egy százhuszonkilenc táblaképből álló páratlan kollekció, túlnyomó részben Theodorik mester alkotásai. A képek szentek, szent pápák és püspökök, szent uralkodók és egyházi tanítók idealizált vagy hozzávetőleges képmásait örökítik meg. Az oltár fölött egy aranyozott ráccsal lezárt fülke található, itt helyezték el a birodalmi koronázási ékszereket és ereklyéket. A boltozat a csillagos égboltot ábrázolja a Holddal, a Nappal és az akkoriban ismert öt bolygóval.
Megj.: a Szent Kereszt-kápolna nyitva áll – előre be kell jelentkezni
Forrás: Czechtourism