A törökországi Kappadókia egy természet alkotta, rendkívüli és mesebeli terület. Különleges történelme, tájformái, illetve vallási sokszínűsége miatt az ország egyik legfontosabb turisztikai célállomása, mely az utóbbi időkben a világ egyre több pontjáról vonzza a látogatókat.
Akiket csábítanak az érdekes természeti látnivalók és szeretnének vulkáni tufából készült égbe meredő süvegcukrot, homokvár formájú képződményeket látni, keljenek útra ebbe a páratlan kisvárosba. Kappadókia korábban egyfajta kulturális hídként kötötte össze Mezopotámiát és a Balkánt. Mivel az úthálózat kereszteződésében helyezkedett el, számos felfedezés, mint például az írás vagy az agyagkorongozás közvetítőjévé is vált. A kereskedelmi kolóniák mellett a vallás is sokszínűvé tette a területet, hiszen igen korán megjelent itt a kereszténység, majd Bizánc után gyökeret vert az iszlám kultúra is. Évezredeken át különböző civilizációk éltek itt, a korábbi kultúrák találkozóhelye volt, melyek keveredésének köszönhetően egy sajátosan színes világ jött létre.
A város az 1000 méter magasan elterülő anatóliai síkság végén, 3000 méter magasan, a vulkáni csúcsok között megbújva várja látogatóit. Vitathatatlanul leghíresebb látnivalói a barlanglakások, illetve a 10 emeletnyi magas sziklába vájt templomok. A földbe vájt barlanglakások a kutatások szerint a keresztények búvóhelyéül szolgáltak, napjainkban már csak látványosságok, leszámítva azokat, amelyek különleges szállodaként üzemelnek, vagy éppen eladók extrém lakhelyre vágyók számára.
A világon egyedülálló látványnak számítanak a furcsa alakú Tündérkémények, a Göreme Völgy és a Göreme Nemzeti Park. Ezeken a területen úgy érezzük, mintha holdbeli tájon járnánk. Amerre a szem ellát, számtalan tufából készült, furcsa alakú épület hívja fel magára a figyelmet. A kúpszerű képződmények mellett többszintes, a sziklába vájt templomot találunk itt. Ezek közül talán a leghíresebbek: az Alma, Kígyó, Sötét, Szent Barbara kápolnák, melyekben Krisztus életéről és a szentek cselekedeteiről szóló freskókat láthatunk.
A látványos sziklaépületek megtekintését érdemes a reggeli vagy a délelőtti órákban kezdeni, mert a terület bejárása egész napos programnak kínálkozik. Tegyünk egy sétát a mesés elnevezésű Galamb, Szerelem, vagy Méz-Völgyben is, itt a tufa sok helyen fehér, vagy rózsaszínű. A térségben egyaránt igen népszerűek a kerékpáros és a lovaglótúrák is.
A legérdekesebb látnivaló csak ez után következik, hiszen nem csak a föld felett gyönyörködhetünk a puha tufa képződményekben. A föld alatt hihetetlen világgal találkozunk Derinkuyu és Kaymakli földalatti városkáiban. Eddig 36 keresztény búvóhelyet tártak fel, melyeket a VI-IX. század között építettek. Belépve ezekbe néhány percbe beletelik, míg a szemünk hozzászokik a külvilághoz képest igen gyér fényhez, hiszen egy igazi földalatti – minotauruszi- labirintusban bolyonghatunk. Érdemes játszani a gondolattal és kitalálni, hogy egyes helységek mire szolgálhattak, egy-egy részt mire használtak. Vajon hogyan oldották meg a terület szellőzését, és hogyan jutottak az életet jelentő vízhez?
A felszínre visszaérve alkalom nyílik ajándéktárgyak, vagy egy-egy szőttes, szőnyeg vásárlására is. Kappadókiában a természeti kincsek védelme miatt tiltott az ipari tevékenység, így a legtöbben
szőnyegkészítéssel foglalkoznak, mely napjainkban a megélhetés fő forrása.
A barlangok, süvegcukor és homokvár formájú képződmények felkeresése után feltétlenül kóstoljuk meg a térség valamelyik finom helyi specialitását, például a kebabot vagy a különleges és rendkívül finom fűszerekkel elkészített pisztrángot.
A hosszú évek során a szél, víz és a vulkáni tevékenységek formálta területet egyes hírek szerint A csillagok háborúja díszleteihez is felhasználták. Ha megtehetjük, szálljunk itt meg éjszakára, egy korabeli módon kialakított szobában, páratlan élmény lesz. Kappadókia láttán már bizonyossá válik, hogy Törökország egy turisztikai függőséget okozó meseország!