A Viktória-vízesés az egyik leghíresebb vízesés a világon, amely a Zambézi folyón kapott helyet, megformálva Zimbawbe és Zambia határát. Az ott élő Kololo törzs 1800-as években elnevezte Mosi-oa-tunya-nak, amit valahogy úgy lehetne lefordítani, hogy ‘a füst mely mennydörög”. vagy akár “gőzölgő füstölgés”. A modern világ pedig csak úgy emlegeti, hogy a legszélesebb vízesés a földön. A két ország a a vízesés mindkét oldalát nemzeti parkká nyilvánította, hogy megőrizhessék a hely szépségét az utókornak és az ottani bevételeket a környék védelmére fordíthassa. 1989-től az Unesco a Világörökség részévé nyilvánította.
Viktória-vízesés számokban
A Viktória-vízesés 1708 méter széles és magassága 61-108 méter között található. A Zambézi folyam az Angola, Zimbabwe, Namíbia, Zambia és Mozambik országain folyik keresztül. A Zambézi folyam megközelítőleg 2736 kilométer hosszú, amely a föld folyóinak a ranglistáján csak a 39. helyet jelenti. Vízgyűjtő területe 1,33 millió négyzetkilométer, a vízesésnél mért egy másodpercnyi vízmennyisége megközelítőleg 1400 köbméter, viszont esős időkben ez elérheti az 5000 köbmétert.
A sziklák és a nagyobb szigetek 5 nagyobb részre tagolták a vízesést: Ördög vízesése, Fő-zuhatag, Lópatkó-zuhatag, Szivárvány-zuhatag és Keleti-zuhatag. A Viktória-vízesésen lezúduló víz egy 25-75 méter széles szakadékba jut, ahol az alján egy hosszú merőleges szakasz várja. Ezt a részt úgy nevezték el, hogy a Fortyogó Üst Katlan, mivel a lezúduló vízmennyiség hatalmas párát hoz létre a környéken. A katlan mélysége 15-30 méter az időjárástól függően.
Viktória-Vízesés felfedezése
1855 november 17.-én David Livingstone fedezte fel a vízesést és az akkori brit királynőről nevezte el Viktória-vízesésnek. David célja az volt az afrikai misszióval, hogy terjessze a kereszténységet és céljai között szerepelt, hogy megingassa a rabszolga kereskedelmet az afrikai országokban. Dél-Afrika északi határától Kolobengből akart eljutni a Zambéziig, hogy a folyó mentén fedezhesse fel Dél-Afrika belsejét. 1853 novemberében a Makolo törzs kísérőivel elindult az Atlanti-óceán felé. David később visszafordult a Zambézi felé, hogy kelet felé indulhasson a folyó mentén. A folyó mentén haladva 1856-ban felfedezte a Nagy vízesést, vagyis a Viktória-vízesést.
Víktória-vízesés turizmusa
Miután létrehozták a Víktória-vízesés hídat (1905) a Zambézi folyón, a turisták számára könnyen megközelíthető területté vált. Későbbiekben egy várost is létrehoztak, hogy a turisták kényelmesebben élvezhessék a mesés természetvédelmi területet. Az 1900-as évek közepétől évente akár 300.000 turista is megfordult a vízesésnél, viszont a századforduló végére ez a szám szépen lassan felkúszott 1 millió fölé. Népszerű turisztikai lehetőségek a kirepülős séták a Viktória-vízesés felett, rafting, sziklamászás, vagy akár a bungee-jumping a folyó feletti hídról.