Tordai sóbánya

Tordai sóbánya

A tordai sótömzs, a város ÉK-i részén terül el 45 km2 kiterjedésben és 1200 méter vastagságban. A földtani tartalékot, a szakértők 38.750 millió tonnára becsülték.

A tordai rendszeres sókitermelés felszín alatti bányászat formájában már Erdély római elfoglalása idején megkezdődött. Később a kolozsi és désaknai bányával együtt Szent István tulajdonában állt. Az itteni sóról úgy tartották, hogy “sal ipse, bonus solidus”, vagyis “jó és kemény só”, tény amelyet a 99%-os NaCl tartalma is igazol.

A ma is létező sóbányát 1690-ben nyitották meg. Eleinte a só harang típusú nagy termekből volt kitermelve. A mai napig is fennmaradt József-, Mária Terézia- és Szent-Antal termek részei voltak ennek a kitermelési módszernek. Az itt dolgozó munkások a fejedelem lekötelezett jobbágyai voltak, fizetésüket sokszor só kockákban kapták, ugyanis akkoriban a még “fehér aranynak” számító só a fő élelmi tartosítószernek számított. Hogy könnyebbé váljon a felszínre való szállítás, 1853-ban megkezdték a Ferenc József alagút kialakítását. A villanyhálózat megvalósítása 1910-ben történt meg. Ezzel egy időben felújították a 90 méter mély Mária Terézia aknát és két új aknát nyitottak meg mellette: a Gizella- és a Rudolf aknákat.

A sót szakképzett bányászok termelték ki, vertikális kiemelése pedig kiöregedett harci lovak által forgatott csigarendszerrel történt. Ennek nyomai még láthatóak az úgynevezett “Oktogonális terem”-ben, ahol a gépszerkezet mellett még észrevehető a lovak patái által kitaposott körkörös sáncszerű mélyedés is. Egyetlenegy helyen dolgoztattak rabokat, a 76 méter mély József-aknában. Ennek oka az akna akusztikája, a tizenháromszoros visszhang, tény, mely rövid idő alatt teljes megsüketüléshez vezetett.

A sóbányában történő légzőszervi megbetegedések kétségtelen gyógyúlásának fő okát a levegő magas (75-80%-os relatív nedvességtartalom) páratartalmának, egyenletes hőfokának (10-110C), abszolút pormentességének, valamint a kedvező koncentrációjú NaCl aeroszoloknak lehet tulajdonítani. A felszínalatti klíma elsősorban az asztmásoknak és allergiásoknak ajánlott.