Séd völgye

Kirándulások a Séd-völgyében

A veszprémi Séd völgye egyedülálló látványosság hazánkban, a környéken sétálva, és kerékpározva nemcsak vadregényes tájat láthatunk, hanem a város többezer éves múltjába is izgalmas időutazást tehetünk. A Veszprémvölgy találhatók a görög apácák kolostorának romjai, és a Szent Katalin kolostorromok, amely jelentős Árpád-kori műemlék.

Veszprémet három kistáj határolja, amelyek a kialakulásában és fejlődésében jelentős szerepet játszottak. Északról a Bakony, délen a Balaton-felvidék, keleten pedig a Veszprémi-fennsík veszi körül. A Séd patak áthalad Veszprém belterületén, és összeköti a történelmi városrészeket, a völgyből kiemelkedő Várhegy pedig kiváló tájékozódási pontként szolgál. A Veszprémvölgy, a várnegyedet körbevevő sziklás Séd völgy több, gyalogosan és kerékpárral is megközelíthető részből áll. A Séd U alakban kerüli meg a várnegyedet kezdete a Buhim-völgy, majd a Benedek-hegy és végül a Viadukt alatt kanyarodik az állatkert mellé Betekints-völgynél.

Benedek-hegy

A Séd kanyarulatában a Benedek-hegy keleti felén található középkori váraljai település Sárszeg, nevét a Séd gyakori kiöntése kapcsán keletkező sártengernek köszönhet. A környék jellemzője, hogy jóval szélcsendesebb, mint Veszprém egyéb területei, így a sziklák is kevésbé omladoznak. A korabeli metszetek szerint a középkorban török temető működött, de Sempsei Ferenc nagyvázsonyi várkapitány kriptája is itt található.

A Benedek-hegy aljában dolgoztak a török hódoltság után a bőrfeldolgozással foglalkozó iparosok a tobakosok, valamint egymás szomszédságában a magyar vargák, szűcsök és mészárosok is. Maga a mesterség balkáni közvetítéssel honosodott meg a 16-17. században, és a veszprémi tobakosok legrégebbi céheknek számítanak. Napjainkban csak a Püspökvár sziklájába vágott Tobak utca utal az egykori iparosokra.

Benedek-hegy

Kolostor romok Veszprémvölgyben

Szent Katalin kolostor romjai – Buhim-völgy

Veszprémben és környékén virágzó kolostori élet volt. A Buhim-völgyben található a Szent Katalin kolostorromok, amely legjobb állapotban fennmaradt Árpád-kori emléke Veszprémnek. A gótikus zárdatemplom maradvány, amelyet a helyiek Margit-romoknak hívnak jól látható a veszprémi várból is. A Veszprémvölgye a görög apácák, majd a cisztercita nővérek lakhelye volt. A kolostorrom és az egykori jezsuita templom Veszprém jelentős épületegyüttese.

Középkori Margit-templom, kápolna és Szent László templom

Margitszeg a hét középkori váraljai település egyike, amely a várhoz közel a Betekints-völgyben található. A dombtetőn álló egykori Margit-templom templom már az 1360-as években is fontos búcsújáróhely volt, amely a török vész idején a szentélye kivételével elpusztult. Ide épült 1740-ben egy barokk kápolna, amelyet a 20. században lebontottak, és a helyére egy neoromán stílusú templomot emeltek.

Betyárvilág Veszprémben és a Bakonyban

A környéken élt 19. századi bakonyi betyárok históriái igen népszerűek, jelentős hősök Savanyú Jóska Milfait Ferkó, és Sobri Jóska voltak. Savanyú Jóska maga korában az ország legkeresettebb bűnözőjének számított, vérdíjat majd statáriumot is hirdettek az elfogására, sírja Tótvázsonyban található, nevét számos bakonyi barlang őrzi. A Veszprém közeli Zircen már a 22. alkalommal került megrendezésre a kétnapos hagyományőrző Bakonyi Betyárnapok, amelyet első alkalommal 1999-ben rendeztek meg.