A Balaton egyetlen félszigete, természeti és történelmi értékekben egyedülálló gazdagságú terület. A félsziget déli peremétől indul az autókat és buszokat is szállító kompjárat.
A község ma 1300 lakosú kedvelt üdülőhely. I. András király 1055-ben itt építtette meg családja temetkező helyét, és egyben egy kolostort is, melybe bencés szerzeteseket telepített. A latin nyelvű alapítólevél a birtokhatárok leírásakor számos magyar szót és kifejezést tartalmaz, ezért ez a magyar nyelv egyik legbecsesebb emléke. A török háborúk idején várrá alakult erődöt az ellenség sohasem tudta elfoglalni. A birtokaiba visszahelyezett bencés rend az apátságot a XVIII. század során újjáépítette. A két felépült torony 1752 óta a félsziget jelképe.
Tihany legismertebb látnivalója az apátsági templom és rendház. Az altemplom (1055-ből) teljes épségében megmaradt háromhajós román stílusú csarnokkripta, az egyetlen, Árpád-kori, épségben fennmaradt királyi temetkezőhely. Itt nyugszik az 1060-ban elhunyt I. András király. A ma látható barokk templomot és kolostort 1719 és 1760 között építették, különösen szép a templom gazdag barokk berendezése. A rendházban működik a Tihanyi Bencés Apátság Galériája, amely nyaranta országos rangú tárlatoknak ad helyet. Az Óvár nevű hegy ovális alaprajzú földsánc-rendszere a bronzkor végén és a korai vaskorban épült, keleti oldalában (a puha bazalttufa sziklafalban) ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és ebédlőtermüket a középkorban. Ez a Kárpát-medencében, sőt Közép-Európában az egyetlen, viszonylag épségben megmaradt remetetelep.
A sokszor megénekelt tihanyi visszhang, az echó az apátsági templom falától visszaverődve szórakoztatja a turistákat. A népi műemlék házak jellegzetes építőanyaga a szürkésbarna bazalttufa és a nád. A Pisky-sétányon eredeti állapotban, berendezve látogatható a Parasztgazda és a Halászcéh háza, valamint kissé távolabb a Fazekasház. További megtekintésre érdemes látnivaló a Babamúzeum, melynek gyűjteménye régi, népviseletbe öltöztetett, porcelánfejű babákból áll. Tudományos érdeklődésű látogatóknak érdemes megtekinteni a geofizikus Eötvös Lóránd állandó emlékkiállítását. A bemutatónak helyet adó intézetben obszervatórium működik a föld mágnestér változásainak megfigyelésére.
A tihanyi nyár művészeti eseményekben, programokban gazdag. Július közepétől augusztus közepéig tartanak a Tihanyi Zenei Hónap rendezvényei, benne a Tihanyi Ünnepi Játékok daljáték és operaelőadásai (az apátság alatt felállított szabadtéri színpadon). Országos hírű a tihanyi orgonahangverseny-sorozat az apátsági templomban. Szeptember első felében rendezik a Tihanyi Szüreti Napokat térzenével, néptánccal, vásári komédiával, szüreti felvonulással, utcabállal. A vitorlássport szerelmeseit jól felszerelt kikötők várják. A horgászok a Belső-tónál is hódolhatnak szenvedélyüknek.
Az egész Tihanyi-félsziget természetvédelmi terület. A félsziget délnyugati oldalánál lévő Bozsai-öböl a part eredeti, természetes állapotát őrzi háborítatlan nádasaival. A Belső- és a Külső-tó vulkáni kráter helyén keletkezett. A félsziget legmagasabb pontja a Csúcs-hegy, amely a bazalttufából feltörő gejzír maradványa. A Belső-tótól délre található mezőn az egykori gejzírműködés megkövesedett maradványai láthatók, ezek közül a legnagyobb az Aranyház. A Lóczy-tanösvény körbevisz a félszigeten, kiindulópontja a Sajkod melletti apáti templomromnál van, vége pedig a hajóállomásnál: kellemes, jelzett sétaút, amely elvezeti a turistát a felsorolt látnivalókhoz. Újból látogatható a tihanyi Kálvária a Visszhang-domb melletti Kálvária hegyen. Több éves előkészítés, számtalan nemzetközi értékelés, minősítés után a természeti értékek védelmének elismeréseként, hazánkban harmadikként a Tihanyi-félsziget is elnyerte az Európa Diplomát.