Tartalomjegyzék
Milánó Olaszország második legnagyobb városa, Lombardia fővárosa, az építészet és művészetek szerelmeseinek egyik kedvenc városa.
A város mindennel elhalmozza az avantgarde híveit, s az alkotó szellemeket. Európa egyik legfantáziadúsabb városa, a kultúra és művészet fellegvára. A Gallerfa Vittorio Emanuele a város társasági életének központja, ahol a jómódú milánóiak kávézókban és bárokban vitatják meg a nap eseményeit. A városba látogatóknak mindenképpen el kell látogatniuk a Dómhoz, melyet még 1386-ban kezdett el építeni egy Visconti, amely épület egyben a harmadik legnagyobb templom. Lifttel lehetőségük van felutazni az emeletre, vagy fel tudnak menni lépcsőn, mely 160 fok megmászását jelenti, hogy tehessenek egy sétát a tetőn és megcsodálhassák a La Madonninának nevezett különös aranyozott szobrot.
Milánó középkori városközpontja tele van történelmi épületekkel a Via Dante és a Via Manzoni környékén. A milánói Dóm, melynek tetejére fel is lehet mászni, igazán gyönyörő látnivaló. A Scala egyike a világ legsikeresebb operaházainak. A várost sok múzeum és galéria jellemzi. Milánó egyik előnye, hogy a felkeresendő helyek a központ ban találhatóak. Akiknek kevés idejük van, kezdjék a Dómmal, majd a Vittoria Emanuele galérián át menjenek a Teatro alla Scaláig, majd folytassák útjukat a Castello Sforzescóhoz, végül nézzék meg a Santa Maria delle Graziében Leonardo da Vin ci Utolsó vacsoráját. Szombatonként a Viale Papinianón olcsó piac található, ahol ruhákat, cipőket is tudunk venni jó áron.
Milánó látnivalók
A dóm
A kései olasz gótika egyik legnevesebb és híresebb emléke. A XIV. században kezdték el építeni, ismeretlen mester tervei alapján. Itáliai, flamand, francia, valamint német építészek és szobrászok tevékenykedtek rajta évszázadokon keresztül. Az ország második legnagyobb temploma a Szent-Péter bazilika után, méreteit tekintve rendkívüli: 40000 embert tud egyszerre vendégül látni, hossza 158 méter, szélessége 66 méter, a kupolatorony 108,5 méter magas, alapterülete 11700 m2 .
Díszítését tekintve hallatlanul rengeteg, több mint 3000 szobor borítja. A műalkotás váza szürke márvány, ékesítéséhez fehér és rózsaszín árnyalatú márványt alkalmaztak. A templom belseje latinkereszt alaprajzú, 52 pillér öt hajóra taglalja. A jobb oldalhajóban Ariberto érsek síremléke található, ami a XI. századból származik. A jobb kereszthajóban a Medici család tagját, IV. Pius pápa egyik testvérének síremlékét tekinthetjük meg, ezzel szemben M. d’Agrate híres Szent Bertalan szobrát találhatjuk.
A középső hajó apszisának három gótikus ablakát a XIV. században készítették el, és úgy hírlik, hogy a világon a legmagasabb. A főoltár barokk stílusú. A műemlékből lesétálhatunk a kriptába, ahol a város védőszentjének, Borromei Szent Károlynak a kristálykoporsóját tekinthetjük meg. A bal kereszthajóban találhatjuk meg a talapzatán képzetbeli állatokkal ékesített hétágú bronzkandelábert, amelyet a francia Nicolas de Verdun munkáját dicséri (XIII. század). Ezenkívül ugyaninnen érhetjük el a székesegyház tetejét. A csodás kilátás érdekében senki sem hagyhatja ki!
Viktor Emánuel lovas szobra
A dóm tér közepén található az egyesített Olaszország első királyának, Viktor Emánuelnek lovas szobra. 1896-ban állították fel, alkotójának halála után (E. Rosa). A műemlék a királyt az 1859-es San Martinó-i csatában ábrázolja. A talapzaton megtekinthető bronz dombormű a piemonti és francia csapatok milánói elfoglalását reprezentálja.
Teatro alla Scala vagyis az operaház
1776-78 között épült, a korábban itt álló S. Maria della Scala-templom helyén. A templomot az egyik Visconti hitvese, Regina della Scala állíttatta fel, így a színház a nevét róla kapta. A Scala körülbelül 3000 nézőt tud vendégül látni. A nagy tradíciójú színházat világszerte a legtökéletesebb operaelőadások színhelyének tartják.
Palazzo Reale
A régebben Királyi palota néven ismert épület a dómmal szemben található. Az építmény maga szép, arányos, széles és klasszicista stílusú homlokzattal és két oldalszárnnyal rendelkezik. Az uralkodó dinasztiáknak adott otthont évszázadokon át. Az épületben megtekinthető a Dóm-múzeum, amely rajzokon és modelleken keresztül megismerteti az odalátogatókkal a székesegyház évszázados történetét.
Viktor Emánuel Galéria
A dóm tér másik oldalán található, amely tulajdonképpen egy óriási bevásárlóközpont, rengeteg üzlettel, kávézóval és étteremmel tűzdelve. Milánó „szalonjának” is szokták nevezni. A kereszt formájú, gigantikus galéria hosszabbik ága 195 méter, a rövidebbik 105 méter, kupolájának magassága 50 méter. 1875-77 között építették, Giuseppe Mengoni munkája alapján. Az északi kijáraton át eljuthatunk a Piazza della Scalára.
Leonardo da Vinci szobra
A dóm tér közepén található, a színházzal szemben. A XIX. században elkészült emlékmű alkotója P. Magni (1872). Talapzatának négy sarkán láthatjuk Leonardo legkiválóbb milánói tanítványainak, Cesare da Sesto, Andrea Salaino, Giovanni Boltraffio és Marco d’Oggiono művészeknek a szobrát.
Palazzo Marinot
A tér másik oldalán, a Scalával szemben láthatjuk. A reneszánsz-klasszicizáló kora barokk stílusú épület napjainkban a városházának ad helyet. Nevét első tulajdonosáról kapta, Tomaso Marinoról, a génuai kereskedőről. Galeazzo Alessi munkája alapján készült el 1553 és 1558 között. Ekkor azonban még befejezetlen volt. Többször tulajdonost cserélt, egy ideig a Habsburgok kezében volt. Luca Bertrami 1888 és1890 között befejezte a munkálatokat, s azóta az eredeti rendeltetését tölti be.
Igazságügyi Palota (Palazzo della Ragione)
Az épület maga román és gótikus stílust képvisel, egyszerű, de mégis fenséges palota városháza volt és a törvénykezés céljaira szolgált. 1228-ban kezdték el építését, 1233-ban már Oldrado da Tresseno polgármester ide helyezte a városi tanácsot, amely még a Viscontiak és a Sforzák uralkodása alatt is itt székelt. 1770-ben átalakították és levéltár lett belőle, a város igazgatás áttelepült a Palazzo Marinoba. A homlokzat közepén egy román stílusú dombormű tekinthető meg, amely az 1230-as évek polgármesterét reprezentálja, a latin felirat az ő dicsőségét őrizte meg.
Brera Képtár és Könyvtár (Via Brera)
A XVII. Században jezsuita kollégiumként szolgált. Monumentális, árkádokkal körülvett udvarán Napóleon bronzszobra látható, amely a milánóiak hódolatának a jelképe. Napóleon elvette az építményt az egyháztól és az arisztokráciától, hogy közösségi gyűjteménnyé nyilvánítsa. A képtár 38 termében elsősorban olasz művészek remekművei tekinthetők meg a XIV. századtól a XX. századig. Ilyen művészek mint Mantegna, Correggio, Veronese, Tintoretto, Bramante, Raffaello, Caravaggio. Ezen kívül megjelentek itt külföldi alkotók művei is mint El Greco, Rubens, Rembrandt, Van Dyck. A könyvtárat Mária Terézia alapította 1770-ben, napjainkban körülbelül 700000 kötetnek ad otthont, valamint középkori kódexek és kéziratok is megtalálhatók.
Poldi-Pezzoli Múzeum (Via Manzoni)
A múzeumnak egy magángyűjtemény képezi az alapját, amelyet a tulajdonos halálakor adományozta a városnak. Az adományozó: Gian Giacomo Poldi Pezzoli, akinek a portréját őrzi az előcsarnok. A kollekció hallatlanul sokrétű: nívós könyvek, kéziratok, festmények, szobrok mellett a fegyver-, a textil-, a bútor-és a porcelángyűjteményt is megcsodálhatjuk.
Villa Reale (Via Palestro)
Modern Művészetek Galériájaként vált ismertté. Az ország egyik legnívósabb modern képtárát 1921-ben alapították. A múzeum XIX-XX. századi festők és szobrászok alkotásait mutatja be, például Markó Károly magyar festőművész több művének is ad otthont.
Sforza-kastély
Egykor a milánói hercegek otthona volt, gigantikus, négyzetes alaprajzú épület, amelyet nagy kiterjedésű park vesz körül. A Castello Sforzesco nevet csak múlt század elején kapta, amikor felújították, és a városi igazgatás birtokába került, hogy kulturális intézményeknek adjon otthont. A masszív vártömb az óriási várudvart, a Piazza d’Armit veszi körül.
Az épületkomplexum napjainkban egy régészeti múzeumnak, egy bútor- és gobleingyűjteménynek, valamint egy nívós képtárnak biztosít helyet. 1933-ban felállított Palazzo dell’Arte nevezetű kiállítási csarnokban időszakos kiállításokat csodálhatnak meg a látogatók.
Az angol stílusú parkban egy Aquarium is megtekinthető, mellette az Arénát tekinthetjük meg, amelyet 1807-ben Napóleon személyes jelenlétekor avattak fel, és napjainkban sporteseményeket ad otthont. A park 108 méter magas tornyát is érdemes megtekinteni, hiszen balkonjáról hihetetlenül szép kilátás tárul a városról.
Béke-kapu (Arco della Pace)
A park másik oldalán, a Piazza Sempione másik végén tekinthető meg. Luigi Cagnola munkája révén kezdték építeni 1807-ben, a lombardiai klasszicizmus egyik legcsodálatosabb művét. Az építők a napóleoni győzelmek emlékét akarták megörökíteni, ezzel a római diadalívekhez hasonló épülettel. A félbeszakadt építkezést később 1815-ben I. Ferenc osztrák császár kezdeményezésére fejezték be.
Santa Maria delle Grazie-templom és –kolostor
A Via Garadosso és a Corso Magenta sarkánál tekinthetjük meg ezt a csodálatos építményt. Itt találhatjuk Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című freskóját. 1463-ban épült templomot Lodovico il Moro később a család magánkápolnájává tette. Megkérte Bramantét, II. Gyula pápa római főépítészét, hogy alakítsa át, így az óriási szentély reneszánsz stílusú lett.
Szent Ambrus (Sant Ambrogio) –bazilika
A Via San Vittore keleti végén található, a város egyik legcsodálatosabb temploma, amit 386-ban alapította, Milánó első püspöke, Ambrus. Többszöri átépítés után, végleges formáját a XII. században szerezte meg. A háromhajós belsejében rengeteg pompás műkincset találhatunk. A középső hajóban balról egy antik oszlopot tekinthetünk meg, a tetején bronzkígyó található.
A domborművekkel ékesített szószék XI-XII. századi, alatta egy faragott szarkofág található, amely a IV. századból ered. Az apszisban egy XI. századi püspöki trón figyelhető meg, fölötte látható egy mozaik, amely a XII. századból származik. A bal oldalhajóból eljuthatunk a kertbe, melynek végén található meg a templom múzeuma, amelyben rengeteg egyházművészeti tárgy megtalálható.
Ebben a templomban koronázták meg a középkorban a lombard királyokat az úgynevezett vaskoronával, ami azóta elkerült Monzába.
Sant Eustorgio
A Corso Porta Ticinesén található ez a másik templom, amely korábban sírkápolna volt, később a középkorban számos alkalommal átalakítottak és területét megnagyobbították. Az épületben számos síremlék található: középen Szent Péter mártír XIV. századi márvány műemléke; a tradíció szerint a jobb kereszthajóban lévő óriási szarkofágban nyugodtak a bibliai háromkirályok csontjai.
Milánó Vásárlás
Milánó a divat fővárosa, igazi paradicsom azok számára, akik szeretik a divatot. A legjobb üzletek az úgynevezett divatháromszögben helyezkednek el a Dóm tér, a Scala tér és a San Babila tér között. A Montenapoleone utcában, a Vittorio Emanuele és Manzoni utcában a legjobb tervezők üzletei mind megtalálhatók:Giorgio Armani, Prada, Gucci, Versace és még sok más. Ha kicsit kevesebbet szeretnének költeni, inkább más utcákat válasszanak, például a Vercelli Avenuet, vagy a Buenos Aires Avenuet. Igazi minőségi bőrcipőket pedig Via Belfiorén, a Vercelli Avenue közelében vehetünk. Az üzletek hétfő délelőtt általában zárva tartanak (kivéve az élelmiszerboltokat, melyek hétfő délután).
Milánó Étkezés
Kérjük, olasz ételeket egyenek!Isteniek! Kóstoljanak meg például egy rizottó tálat. Reggelinél ne hagyják ki a fantasztikus capuccinot és ne menjenek úgy haza, hogy nem ettek egy igazi olasz pizzát. A Marghera út közelében a Vercelli Avenue végénél és a Naviglinál rengeteg jó pizzéria található. Milánóban a pizzát késsel, villával eszik, nem kézzel. Desszertnek pedig egyenek egy olasz fagylaltkelyhet. Higgyék el, nem fogják megbánni!
Éttermekben általában felszámolják a borravalót (10%), a számlán ez úgy jelenik meg, hogy coperto.