A füzérradványi Károlyi-kastély Magyarország egyik legnagyobb kastélya. A kastélyt egy korábbi épület felhasználásával Károlyi Ede emeltette a 19. század második felében. Terveit Ybl Miklós készítette, aki uradalmi építészként apjának, Károlyi Istvánnak a fóti kastélyt tervezte. A füzérradványi kastélyt földszinti térrendszere, az épületben összegyűjtött olaszországi épülettartozékok az eklektikus kastélyok átlaga fölé emelik. Parkja és táji környezete lenyűgöző.
A 16. századi eredetű épületet Ybl Miklós tervei alapján a szabadságharcban is küzdő, a franciaországi emigrációból 1850-ben hazatérő Károlyi Ede építtette át romantikus-eklektikus stílusban, az 1850-es években. Az építkezések 1877-ben fejeződtek be.
Stílusa átmenet a neoreneszánsz és a félköríves romanika között. Az F alaprajzú épület emeletes déli és keleti szárnya a földszintes északi keresztszárnnyal együtt kis, kőmellvéddel elzárt díszudvart alkot. A kastély legkarakterisztikusabb része a park felé néző keleti oldal főhomlokzata, mely középen loggiával és nyolcszög alaprajzú, vékony, magas toronnyal van ellátva.
Az északi szárny különlegessége az apszisos nagyterem. Az építtető halála után a birtokot fia, az erdőgazdálkodás fejlesztésével foglalkozó Károlyi László vette át. Az általa kezdeményezett, 1897-1907 közötti átépítés terveit Albert Pio készítette.
Újjáépült a déli szárny, benne a márványfolyosóval, és átalakították a homlokzatokat is. A kastély belsőépítészeti kialakítása 1898-tól vett lendületet, amikor Károlyi László és felesége, gróf Apponyi Franciska antik és értékes tárgyak gyűjtésébe kezdett a kastély számára. A grófi házaspár évekig járta az itáliai műkereskedéseket, azzal a céllal, hogy igazi reneszánsz otthont alakítsanak ki a radványi kastélyban.
Firenzéből vásároltak reneszánsz és korabarokk kőfaragványokat, bútorokat és textíliákat, melyeket a kastélyban helyeztek el. Az 1930-as években Károlyi László fia, István és felesége, Windischgrätz Mária Magdolna felismerték a kastélyban rejlő idegenforgalmi lehetőséget, és luxusszállóvá alakították át.
A kastélyt körülölelő, csaknem 100 hektárnyi, a 19. század közepén kialakított, angol stílusú park hazánk egyik legjelentősebb és legnagyobb kiterjedésű parkja, ma országos szintű természetvédelem alatt áll.