Tokaj

Tokaj a Bodrog és a Tisza torkolatánál található hegyaljai település. Budapestről autóval leggyorsabban az M3-as autópályán és a 37-es főúton közelíthető meg. A városon halad keresztül a BudapestSátoraljaújhely vasútvonal, ami a nem autóval érkező turisták számára is kényelmes elérhetőséget biztosít. A megközelítőleg 6000 lakosú város nem csak kedvező természeti adottságokkal rendelkezik, hanem ősi szőlő- és borkultúrájának köszönhetően a magyarországi települések egyik legnépszerűbb, leglátogatottabb turisztikai célpontjává vált.

Tokaj rövid története

Az első írásos emlékek Tokaj faluról 1353-as évből származnak. Akkor már Tokaj és környéke ismert szőlőtermelő és borgazdálkodó település volt. Ebben az időben a település rendelkezett egy földvárral, amely a tatárjárás során elpusztult.

A tokaji-uradalom 1450-ben a Hunyadiak, majd a Szapolyai család birtokába került. János Zsigmond király uralkodása alatt a település királyi uradalom lett, megerősítették az uradalomhoz tartozó kővárat. A kővár megerősítésben a későbbi tulajdonosok Bethlen Gábor és a Rákóczi család is nagy szerepet játszottak. A várat 1705-ben rombolták le, falmaradványait a régi zsidó temető körül lehet megtalálni.

A 17. században a település mezővárosi rangot kapott, a hegyaljai borkereskedés ekkortájt lépett az aranykorába.  A szabadságharcok ideje alatt a település fontos stratégiai szerepet töltött be a tiszai átkelőhely miatt. A kiegyezést követően a város gazdasága újra fellendült, amely az I. világháborúban megtört.

tokaji-borvidek

Már a két világháború közötti időszakban végrehajtott közigazgatási változtatások is hátrányosan érintették a települést, a II. világháborút követő időszakban viszont a település fejlődése teljesen visszaesett. Elveszítette városi rangját és vonzáskörzetét, a borkereskedelem központját áthelyezték Sátoraljaújhelyre. Városi rangját 1986-ban kapta vissza. A város fejlődése, innentől kezdve töretlen.

Tokaj-Hegyaljai borvidék

Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a tokaji borvidéket 2002-ben, mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára. A világörökségi helyszín összesen 132,555 négyzetkilométernyi magterülete megegyezik a magyar bortörvényben meghatározott tokaj-hegyaljai borvidékkel, a pufferzónába pedig 27 további település közigazgatási területe tartozik bele.

Ahhoz, hogy világörökségi védelemre jogosult legyen egy terület, olyan értékeknek kell együttesen megjelennie a tájban, amely a táj egyediségét támasztja alá, kultúrtáj esetében pedig a táj és az ember évezredes összetartozásának, élő tanújának kell lennie.

A tokaj-hegyaljai szőlő-és borkultúra 1000 éves múltra tekint vissza. A borvidék dokumentált története bizonyítja, hogy a szőlőtermelés mindig a “három sátorhegy” (Tokaji-hegy, az abaújszántói Sátor-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy) által meghatározott háromszögön belül zajlott.

A tokaj-hegyaljai borvidéket 1737-ben királyi rendelettel a világ első zárt borvidékévé nyilvánították, aminek következménye az, hogy a bortermelés ezen a vidéken közel 3 évszázada szigorúan szabályozott törvényi keretek között zajlik

Itt találták meg a mai szőlőfajták közös ősének tekinthető miocén kori ősszőlő (vitis tokaiensis) levelének lenyomatát. A vitis sylvestris ősszőlő mind a mai napig vadon él Tokaj-Hegyalján.

A térség természetföldrajzi adottságai, földtörténeti háttere, a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységgel keletkezett kőzetek sokféle talajtípus kialakulását eredményezték. A déli fekvésű lejtők, a napsugaras órák száma és mennyisége, a viszonylag hosszú ősz olyan klimatikus viszonyokat eredményeznek, amelyek a Botrytis cinera penészgomba kialakulását, illetve a szőlőszemek nemes rothadását, a szőlő aszúsodását eredményezik. Ugyancsak a sajátos mikroklímának köszönhető, hogy a pincék falán a Gladosporium cellare különleges pincepenész telepedik meg, mely a bor érési folyamatára van jótékony hatással. A térség ősi foglalkozásai közé tartozik a kádár mesterség. Az erdőkben gazdagon található a kocsánytalan tölgy, amely az aszú bor készítéséhez a legkiválóbb fafajta, amely nagymértékben meghatározza a bor érési folyamatát, aromáját és színét is. A „zempléni tölgy” a borkultúrák területén nemzetközileg elismert, közepesen kemény, kopásálló és tartós fa.

tokaji-borvidek

A tokaj-hegyaljai szőlőtermesztésben és pinceépítési szokásokban a keleti, kaukázusi és a nyugati, római szőlőművelési hagyományok ötvöződnek. A települések épített örökségén keresztül végig követhetőek a tokaji speciális borkészítés folyamatai, történelmi hagyományai. Ezek a történelmi hagyományok formálták a pincék és pincészetek formai megjelenését, amely eltér Magyarország más tájaitól.

Az idelátogatóknak érdemes még egy kirándulást tenni a Tokaji-hegyre, vagy ahogy csak itt hívják Nagy Kopasz hegyre, ahonnan festői kilátás tárul a zempléni hegység vonulataira és az alatta szétterülő alföldi tájra.

Kirándulások Tokaj környékén

A Tokaji-hegy előterében fekszik Tarcal, Tokajtól 7 km-re fekszik. A legenda szerint a Tarcali-hegyet a honfoglaló Tarcal vezérről nevezték el. Tarcal 2002-ben, a Tokaj-hegyaljai borvidék részeként az UNESCO Világörökség helyszínévé vált, látnivalóinak többsége is a borhoz, a történelmi bortermeléshez kapcsolódik. A Rákóczi borház a 18. század második felében épült barokk stílusban. Az épületből nyílik a Rákóczi-pince. Az épület ma is borászat céljaira használják. A Tarcal központjában található Andrássy kúria a 18. század második felében épült. A barokk stílusú épületen később klasszicista stílusú átalakításokat végeztek. A Terézia-dűlőben található volt királyi kastély és borház a 19. században, eklektikus stílusban épült.  Az épületet jelenleg a Tokaj Kereskedőház használja. A 19. század végén épült egykori vincellér iskolából kastélyszállót hoztak létre.

Említést érdemel még a 15. században gótikus stílusban épült, majd a 18. században barokk stílusban átépített római katolikus templom. A templom alapjai, kriptája és tornyának alsó része középkori eredetű, berendezései 18. századi eredetűek, rokokó stílusúak.

Bodrogkeresztúr a Bodrog folyó jobb partján, a Tokaji-hegy előterében, a 37-es és a 38-as számú főutak kereszteződésénél fekszik, Tokajtól 8 km-re. A település legrégebbi ma is álló épülete a katolikus templom. A 13. századi gótikus templom mai formáját 1481 és 1520 között nyerte el. Berendezése 19. századi népies barokk stílusú. A Máriássy-kúriát a Tokaj-Hegyalja régió egyik legmódosabb családja építette 1800-as évek környékén. A Máriássy család késő barokk stílusban épült egykori kúriája téglalap alaprajzú, magasföldszintes, részben alápincézett, kontyolt nyeregtetővel fedett, helyiségei boltozottak. A jelenleg iskolaként működő, a 18. században épült un. Eötvös ház falai között élt egy rövid periódusig a szabadságharc bukása után Eötvös József, az első felelős magyar kormány minisztere. A település központjában található az egykori un. Rákóczi-ház. A 17. században kora barokk stílusban épült korábbi uradalmi lakóházat a 18. században átépítették. Az egykori bodrogkeresztúri zsidó közösség egyik legismertebb tagja volt Reb Steiner Saje, a csodarabbi, akinek sírjához most is sokan zarándokolnak.