szentendrei skanzen

Skanzenek Magyarországon

A világ első szabadtéri múzeumát 1891-ben alapították Svédországban. Innen ered a magyarban és számos más nyelvben is használatos skanzen kifejezés is, mert az intézmény a Stockholm-közeli Djurgårde sziget egykori vársáncára épült, a Skansenre.

A stockholmi skanzen a mai napig nyitva áll, és több hasonló múzeummal találkozhatunk Skandináviában, a Baltikumban és Közép-Európában. Magyarországon az első skanzent  – hivatalos nevén a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot – Szentendrén nyitották 1967-ben, és máig is ez a legismertebb hazai skanzen.

A szentendrei skanzen a magyar nyelvterület népi építészetét, életmódját és gazdálkodását mutatja be a 18. század közepétől a 20. század első feléig tartó időszakban. A korabeli tárgyakkal berendezett – ezekből több mint 40 ezret őriznek itt -, eredeti, áttelepített épületek faluszerű épületcsoportokban, “tájegységekben” várják a látogatókat. Ezek a következők: Észak-Magyarországi falu, Felföldi mezőváros, Felső-Tiszavidék, Közép-Tiszavidék Alföld, Dél-Dunántúl, Bakony és a Balaton-felvidék, Nyugat-Dunántúl, Kisalföld. A kiállítás folyamatosan bővül, új tájegységek, illetve korszakok bemutatását tervezik.

Szentendréhez hasonlóan átfogó bemutatásra törekszenek Ópusztaszeren is, ahol a Feszty-körkép megtekintése mellett az ország 19. századi falu- és tanyavilágát is bejárhatjuk.

Az ország többi skanzenében inkább kimondottan egy-egy tájegység hagyományos építészetét és tárgyi emlékeit őrizték meg, mint az Őrségi Népi Műemlékegyüttes esetében, Szalafőn.

Ugyanígy a hely szellemére koncentrál Hollókő világhíres épületegyüttese, ahol Közép-Európában a legjobb állapotában őrizték meg a hagyományos palóc építészetet. Hollókő falu és környezete a Világörökség része is egyben.

A Zalaegerszegen található Göcseji Falumúzeumban egy 19. századbeli göcseji falut építettek az eredeti helyén hagyott vízimalom köré.

A  Vas megyei falvak múltját mutatja be a szombathelyi Vasi Múzeumfalu, míg Somogy 19. századi építészetével és lakáskultúrájával Szennán ismerkedhetünk, Sóstón pedig több néprajzi tájegység épületeit rendezték be.