A Fekete-tenger 240 km hosszú romániai partszakasza a domborzat függvényében két részre oszlik:
• az északi Chilia-ágra, amelyet lapos, homokos területek és napozópartok jellemeznek, illetve
• a déli Vama Vechére, amelyet 40-60 méter magas hullámtörők tarkítanak a homokparti lagúnák (homokszigetek által elzárt, sekély öblök) és limánok (sekély tengerrel elöntött, megsüllyedt folyótorkolatok) között.
A Fekete-tenger e két partszakaszát a Midia-fok választja el.
A román tengerpart dél felé Bulgária határáig húzódik, míg a dobrudzsai rész a Perisortól dél felé nyúlik. Itt találhatóak a Razim-tavak, amelyek egy régi tengeröböl helyén alakultak ki: a tengertől egy vékony homokpad választja el, amin keskeny nyílások biztosítják a tengeri kapcsolatot.
A Tasaul- és Siutghiol-tó kisebb méretű, és már teljesen elszigetelődött a Fekete-tengertől. A Midia-foktól délre már a magas part körvonalazódik a loesszoidális és mészköves lerakodásokba ásott hullámtörőivel, amelyeket a nagy hullámok tengeri limánokká alakítottak át (Techirghiol, Mangalia).
A Fekete-tenger éghajlata
Éghajlat szempontjából a tengerpartot kevés, évi 350 mm csapadék és nagymértékű forróság jellemzi. A levegő nedvessége a párolgás következtében 80%-os.
A tengerpart turisztikai fejlődését természetes elemek segítik. A levegő hőmérséklete átlagosan évi 11º C: júniusban 22º C, januárban 0,2º C. A tavasz korán beköszönt, az ősz hosszú. Nyáron a nap 10-12 órát süt a párolgás következtében, kevés és ritka a csapadék, de akkor is csak rövid ideig tart.
A Fekete-tenger attól különleges, hogy a sótartalma körülbelül a fele (17-18 mg), mint a hasonló tengereknek.
A Fekete-tenger kapujában
Egy rég letűnt korban találjuk magunkat, ahol lüktet az élet. 2700 évvel ezelőtt érkeztek e partokra a Fekete.tengeren át Eladából az első kereskedők, hogy megalapítsák a virágzó Hisztriát, valamint Tomis és Callatis várait. A rómaiak klastromokat, utakat, védőhálót húztak, felépítették az adamclisi emlékművet és az adamclisi várat, hogy megünnepeljék a dákok felett aratott győzelmüket. A középkorban többek közt a genovaiak is megérkeztek.
Gyógyfürdők tengerpartja
A tengerpart 70 kilométere egyike Románia legvonzóbb turisztikai célpontjainak főleg a balneoterápiás (gyógyfürdő) kezelések miatt.
Az első balneáris gyógyfürdök egy századdal ezelőtt alakultak ki az „öreg” Mangalia, Eforie Nord, Eforie Sud és Mamaia mellett, valamint egy sor tengeri üdülőtelep vakáció eltöltésére. Ezek közül a legtöbb az antik mitológiából kapott nevet visel: Olimpus, Neptun, Jupiter, Venus, Aurora, Saturn…
Az Eforie Nord és Mangalia helységekben található balneáris kezelőközpontok és gyógyszállók a lebénult emberekkel az évek során csodákat műveltek. Sikerrel kezelték a psoriazist, a reumatikus betegségeket, a sterilitást. A stresszről pedig annyit, hogy a masszázs, az akupresszúra és a szauna ezerszer jobb hatású, mint a marokszám szedett gyógyszer.