1894-re készült el Paul Wallot tervei alapján neoreneszánsz stílusban a Német Birodalom törvényhozásának helyet adó berlini Reichstag, ami a Brandenburgi kaputól északra, rövid sétával érhető el. A főbejáratot már akkor timpanon és korinthoszi oszlopok díszítették, modern kupolája üvegből és acélból készült, és széles lépcsősor vezetett föl a főbejárathoz.
Az épületnek négy szárnya, két belső udvara és egy központi ülésterme volt. Az épületet “rossz” tájolásúnak tartották, mert a főbejárat nyugatra nézett, vagyis az épület épp háttal volt a XIX. századi városközépnek Az oszlopok fölé 1916-ban került a ma is olvasható felirat: “Dem Deutschen Volke” (A német népnek).
Az I. világháború után II. Vilmos császár lemondott a trónról. 1918 novemberében a szociáldemokrata Philipp Scheidemann a Reichstag erkélyéről kiáltotta ki a Weimari Köztársaságot, melynek később első kancellárja lett. Hitler hatalomátvétele után, 1933. február 27-én rejtélyes körülmények között leégett az épület. (Innen származik az “Ég, mint a Reichstag” mondás.) A nácik a kommunistákat vádolták a gyújtogatással, a kommunisták a nácikat azzal, hogy ők gyújtották föl és csak rákenik a kommunistákra.
A Reichstag leégésének mindenesetre súlyos politikai következményei lettek, amennyiben Hitler betiltotta a kommunista pártot, a weimari alkotmányt, illetve az abban szereplő szabadságjogokra vonatkozó cikkelyeket érvénytelenítette, bevezette a totális diktatúrát, és létrehozta az első koncentrációs tábort. A gyújtogatót kirakatperben elítélték és 1934-ben guillotine által kivégezték. Csak a 60-as években derült ki, hogy a holland anarchista Marinus van der Lubbe magányos gyújtogatóként okozta a tüzet, és bár szándékosan, de semmi köze nem volt a kommunista párthoz, mert addigra minden kapcsolatot megszakított vele. 2008-ban a német főügyészség jogtalannak, azaz semmisnek ítélte az 1933-ban hozott, majd végrehajtott halálos ítéletet…
A leégés után a Reichstag-ot nem hozták rendbe, sőt, mivel a II. világháború alatt a szövetségesek bombázásának egyik elsődleges célpontja volt, a háború végére az épület romokban hevert, és 1961-ig úgy is maradt. A Reichstag a Fal nyugati oldalára került. Paul Baumgarten tervei alapján rekonstruálták, de ezután sem a törvényhozás helye lett – hiszen az Bonnba költözött, hanem parlamenti bizottsági találkozókat, kiállításokat tartottak benne.
A berlini Fal leomlása és Németország újraegyesítése (1990. október 2.) után döntöttek a törvényhozás Bonnból Berlinbe történő visszaköltözéséről. 1995-től kezdődően az épületen óriási átalakításokat hajtottak végre, a munkával a brit építészt, Sir Norman Foster-t bízták meg. 1999 áprilisa óta a Bundestag (a parlament alsóháza) újra a Reichstag épületében ülésezik.
A Reichstag új üvegkupolája nagyon impresszív mind látványban, mind technikai megoldásaiban. Egy speciális tükörrendszer segítségével nappal természetes fényt juttat az ülésterembe, míg éjszaka visszaveri azt. Az épületben a fűtés és a légkondicionálás megújuló energiaforrások felhasználásával történik.
Lift visz fel az épület tetején levő teraszra, ahonnan káprázatos kilátás nyílik a Tiergarten parkra, és rácsodálkozhatunk a kupolára és a különös tükörhengerre is. A lift 8:00 és 22:00 óra között működik, a terasz éjfélig tart nyitva. Néha hosszú sorok kígyóznak a főbejáratnál, de érdemes kivárni a sorunkat. Ha egy mód van rá, ne hagyjuk ki!
Cím
Reichstag Platz der Republik 1
10557 Berlin
Megközelítés
S-Bahn:
S1, S2, S25 (S+U Brandenburger Tor)
U-Bahn:
U55 (U Bundestag)
U55 (S+U Brandenburger Tor)
Busz:
TXL (S+U Brandenburger Tor)
TXL (Marschallbrücke)
TXL (Karlplatz)
100, M85 (Reichstag/Bundestag)
Nyitva tartás
minden nap 8-24
Belépőjegy
nincs