Ozorai Pipo várkastélya

Ozorai Pipo várkastélya

A várat a XV. század első negyedében a firenzei születésű, a magyarok által Ozorai Pipoként emlegetett Filippo Scolari, Zsigmond király híres törökverő lovagja, az ország legfontosabb tisztségviselőinek egyike, a délkeleti országrész kormányzója építtette. 1426-ban már bizonyosan készen állt.

A szabályos négyzet alaprajzú, kétemeletes, részben alápincézett főépület részben kora reneszánsz jellegű, árkádos udvara és részletei még gótikusak. A funkció, az alapelrendezés tekintetében a vidéki főúri székhelyeket vették mintaképül. A funkcióhoz igazodó nyílásrendszer kifejezetten középkori, mert nem törekszik a máshol látható, egységesített reneszánsz homlokzatra.

Az épület külső falait fecskefarkas pártázattal koronázott oromfal zárta le. Az emeleten, a főúri lakószint boltozott tereiben díszes cserépkályhák álltak. A kívülről zárt tömegű főépületet négyszögben körbefutó külső várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítették, a várárokba a közeli folyó, a Sió vizét vezették.

A XVI. század elején bekövetkezett kisebb mértékű reneszánsz átalakítás során bábos korlátos folyosóvá építették át az udvari loggiát, ablakok kereteit reneszánsz kövekre cserélték ki. A boltozatokat néhány esetben díszes famennyezetek váltották fel. Ezekkel az átalakításokkal vált Filippo Scolari várkastélya reneszánsz rezidenciává.

A hódoltság korának száznegyven éve a várkastély folyamatos pusztulását jelentette, amikor 1686-ban visszafoglalták, a négyszögű várnak csak három oldala állt, a negyediket az ágyúgolyók félig ledöntötték.

Jelentős külső és belső átalakulást jelentett az Esterházyak XVIII. századi kora barokk főúri kastélyának megvalósítása, amelynek során az épületre egységes nyeregtető került, elrendezését, pedig a szokásos cour d’honneur-ös kastélyformára változtatták.

A leomlott délnyugati szárnyból csak a földszint épült újjá, középen az új kőkeretes barokk kapuzattal. Az udvar három oldalán, az első emeleten fából ácsolt, fűrészelt díszű deszkamellvédes függőfolyosó készült. A külső várfalakat lebontották.

A XVIII. század közepén, a kapu fölé kis torony épült, kétoldalt egy-egy alacsonyabb helyiséggel. Az emeleten a síkmennyezeteket stukkó díszítette, a középső terem falai színes rokokó falfestést kaptak. A nyílásokba barokk ajtók kerültek.

Gyökeres változtatást eredményezett az 1800-as évek elején történt újabb átépítés, amikor az U-alakú kastélyt magtárrá alakították, és sajnos egykori értékeiből sokat elvesztett.

Mindezzel együttesen az ozorai várkastély hazánk egyik legépebben fennmaradt és kiemelkedően különleges vára.