A Kilimandzsáró Afrika legmagasabb hegycsúcsa, amely Tanzániában található. Az egyenlítőtől körülbelül 320 kilométerre, délre található. A hegy földrajztanilag egy rétegvulkán, melyet túlnyomórészt bazalt kőzet alkotja. Ez a kőzet erősen omlékony anyag, így a Kilimandzsáró a veszélyessége miatt hegymászásra nem alkalmas. Sajnos eddig nem sikerült meghatározni a pontos magasságát. Körülbelül 6000 méter magas és a legmagasabb pontja a Kibo-csúcs, mely a délnyugati peremen található. A világ legmagasabb egyedüli hegycsúcsa(nincs hegyvonal, hanem csak egy hatalmas kráter). A Kilimandzsáró 3 kúpra bontható: Kibo (még kitörhet) 5,895 m, Mawenzi 5,149 m és a Shira 3,962 m
A kráterperem legmagasabb része a Vilmos császár-csúcs (Hans Meyer 1889 október 6) nevet viselte, majd az ország függetlenségét(1964) követően átkeresztelték Uhuru/Kibo(győzelem)-csúcsra.
A Kilimandzsáró egy hatalmas sztratovovulkán. Ez azt takarja, hogy egy magas kúp alakú vulkán, amely keverve tartalmaz megkeményedett vulkáni hamut és lávát. Azért érdekes ez a fajta vulkáni képződmény, mert itt a láva nem távolodik el a krátertől, hanem nagyon hamar megszilárdul.
Kilimandzsáró név teoriái
A Kilimandzsáró eredeti neve nem igazán ismert, de rengeteg teória létezik. Európai felfedezők 1860-ban a Kilimanjaro nevet úgy adoptálták Swahili emberektől. Az 1907-es kiadású The Nuttal Encyclopedia a hegyet “Kilima-Njaro” néven említette.
Johann Ludwig Krapf 1860-ban azt állította, hogy a part mentén lakott Shwahili emberek Kilimanjaro néven emlegették a hegyet. A helybéliek feltevését nem igazán tudta támogatni, mivel sok mindent jelenthetett a Kilimanjaro kifejezés. Úgy vélte jelentheti a “nagyság hegye” vagy a “karavánok hegye” megszólítást is. Az utóbbi kifejezésből úgy vélte, hogy a Kilima hegyet jelentett, míg a Jaro talán karavánt.
1880-as években a hegy a német Dél-Afrika része lett és a németek a “Kilima-Ndscharo” néven emlegették.
A globális felmelegedés a hegy hósapkáját hamarosan eltünteti és ez ellen nem sokat lehet tenni. A legnagyobb probléma az, hogy a helyiek felégetik a hegy lábánál található erdőket, hogy termőföldhöz jussanak. Ha viszont kivágják a fákat, akkor nem lesz mi vonzza az esőt, ezáltal nem lesz csapadék a környező területeken. 1912 és 2000 között a hegy hósapkájának a 80%-a tűnt el köszönhetően a globális felmelegedésnek a környékben tevékenykedő helyieknek.