A barcarozsnyói várat a városka közelében emelték egy három oldalról meredek, szinte megmászhatatlan magaslat tetejére. A negyedik, a város felőli oldal is kellően meredek, itt a fellegvárat külső vár, falakkal kerített, várkapuval ellátott, védőtornyokkal erősített hektárnyi várudvar védte. A viszonylag nagy udvaron bőven jutott hely a fegyvertárnak, gabonaraktáraknak, éléstárnak, és arra is, hogy minden módosabb rozsnyói polgár egy kis házikót építsen magának.
Voltak időszakok amikor a rozsnyóiak hónapokig, sőt évekig laktak a várban, így egy idő után kápolnát és iskolát is emeltek gyermekeiknek. Az erődőt parasztvárnak nevezzük, mivel nem fejedelmi vagy királyi parancsra épült, hanem a község lakói emelték saját maguk és értékeik védelmére.
A rozsnyói vár első írásbeli említése 1335-ből származik, amikor a Barcaságban csak két vár tudott ellenállni a tatárok pusztításának, a Cenken levő Brassóvár és Rozsnyó vára. 1612-ben azonban Báthory Gábornak egy hét alatt sikerült elfoglalni az addig bevehetetlennek számító várat, úgy, hogy csapataival letáborozott a vár alá és meggátolta, hogy éjszakánként a védők kilopózzanak a vár alá egy közeli forráshoz vízért. Amikor azonban várukat visszakapták, nekiálltak kutat ásni. A kútásás 1623-1640 között tartott amíg a vár mészkővébe a talajvíz szintjéig vésővel és csákánnyal egy 150 méter mély aknát ástak. Miután meglett, soha többé nem foglalták el tőlük a várat.