Kromerizt az olmützi (olomouci) püspökök szerezték meg 1110-ben. Az egyik püspök, Bruno ze Schauenburku (Bruno von Schauenburg), gótikus várat építtetett a szláv földvár helyén. A 15. és a 16. század fordulóján a várat reneszánsz székhellyé építették át, négyszárnyú épülettel és nagy toronnyal. A harmincéves háború végén, 1643-ban a kastélyt feldúlták a svéd csapatok, ezután a helyén pompás, kora barokk palota épült. Karel z Lichtenštejna (Karl von Liechtenstein) püspök Bécsből hívatott császári építészeket – az olasz F. Luchesét és G. P. Tencallut, akik részt vettek a tűzvész után újjáépített város egyéb építkezéseiben is.
Az eredeti várból megmaradt fő torony alsó részét pompás, nyolcvannégy méteres toronnyá alakították. Az eredeti vár alapjaira egy árkádos udvarú, háromszintes épületet emeltek, a homlokzatokat pedig számos ablak, pilaszter és sarokrizalit tagolja. További építészeti átalakításokra az 1752-es nagy tűzvész után, valamint a 19. században került sor. Az 1848-49-es forradalom éveiben itt ülésezett a Bécsből áthelyezett alkotmányozó birodalmi gyűlés. 1885-ben itt találkozott Ferenc József osztrák császár I. Sándor orosz cárral.
A kastélyban egy sor gazdagon díszített helyiséget alakítottak ki, kiváló korabeli berendezéssel és gyűjteményekkel, illetve a télikerttel, amelyen keresztül ki lehetett jutni a kastély alatti kertbe. A termek három funkciót láttak el – reprezentációs feladatokat, a művészettörténeti gyűjtemények bemutatását, és a püspökség gazdasági igazgatását. A több tucat terem közül kiemelkedik a trón-, az ülés- és a „hűbéres-terem”, a vadászterem, a cári szalon, a régi könyvtár és a nyári lak. A kastély képtára 15-18. századi európai festőművészek képeit tartalmazza. Képviselteti itt magát például Tiziano, id. Lucas Cranach, Hans von Aachen, Paolo Veronese vagy id. Jan Brueghel. Ez Csehország második legértékesebb képgyűjteménye.
A kastély alatti kertet már a középkorban létrehozták. Később reneszánsz, majd barokk stílusban újították meg. A 19. században hatvannégy hektár kiterjedésű, romantikus angolparkká alakították, amelyben három halastó és egy sor romantikus építmény található – a pompeii és a Collorado-oszlopcsarnok, a kínai pavilon és a Max-udvar. A reneszánsz kertek mintájára képzelték el a 17. század második felében létesített virágos kertet, amelynek a közepén egy nyolcoldalú, gazdagon díszített körtemplom található. Körülötte egy kétszáznegyvennégy méter hosszú, monumentális oszlopcsarnok áll. Említésre érdemes az Oroszlán-díszkút is, a Tritónok kútja vagy a három négyzet- és kör alakú útvesztő. A kastélyépületekkel együtt 1998 óta szerepel az UNESCO kulturális és természeti világörökségeinek listáján.
Forrás: CzechTourism.com