Sárospatak

Sárospatak Tokaj-Hegyalja  és az Alföld találkozásánál, a Bodrog partján elterülő település. A több mint 14 000 lakosú város gazdasági-, közigazgatási-, oktatási-, és turisztikai szerepet tölt be a térségben. A mai város területe már az őskori időkben is lakott volt. A legenda szerint a település királynői város volt és a Lengyelországba vezető kereskedelmi utak miatt már a 12. század előtt kiemelkedő kereskedelmi központ volt.

Sárospatak rövid története

A településen még ma is hagyományos szőlőtermelést a 12. században betelepült olasz telepesek tették világhírűvé. A város fejlődésének és központi szerepének megerősítését fokozta a várkastély megépítése. A szabad királyi város címet Pataknak Zsigmond ajándékozta 1429-ben, később vásárjoghoz és egyéb kiváltságokhoz jutott a város. A várnak számos tulajdonosa közül a legismertebb I. Rákóczi György, aki felesége Lórántffy Zsuzsanna révén jutott a pataki birtokhoz. I. Rákóczi György számos fejlesztés kezdeményezője volt Patakon. 1531-ben alapították meg a Pataki református kollégiumot, amely az akkori Magyarország legjelentősebb intézménye volt. A várat a Rákóczi-szabadságharc idején felváltva birtokolták a kurucok és a labancok. A várban tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város életében többféle járvány okozott pusztításokat, de alapjába véve a szatmári békét követően a település napjainkig folyamatosan fejlődik. A városban több felekezet - a katolikus, a református, a görög katolikus és az izraeliták – templomai találhatók.

A város történelmében jól tükröződik, hogy Sárospatak életének alakulásában a legfontosabb szerepet az uralkodó családok, a vár, az egyházak és a református kollégium kapta.

Látnivalók Sárospatakon


A Rákóczi várkastély
A vár építésének kezdete nem ismert, vélhetően a tatárjárást követően építették a vár legkorábbi részének tartott, a mai Vörös-torony helyén álló lakótornyot.

A ma is látható Vörös-torony a rendelkezésre álló adatok alapján a 15. század második felében épült.  A torony mai formája négyzet alaprajzú, négy emeletes igen vastag falú minden bizonnyal 13. századi eredetű lakótorony volt.

A lakótorony korszerűsítésének elkezdése még az előző tulajdonoshoz kapcsolódik de az igazán nagy átalakításokat a későbbi tulajdonos Perényi Péter kezdte el és fia Gábor folytatta.
A Perényiek által elképzelt változtatásokat Alessandro Venado olasz építész mester kivitelezte. A legfontosabb átalakítások egyike, hogy a lakótorony egyes emeleteit elválasztó fafödémek helyett reneszánsz boltozatos helyiségeket alakítanak ki. A lakótorony ablakait reneszánsz ablakokra és ajtókeretekre cserélték. A lakótornyot körbevevő területet feltöltötték és később emeletes palotát építettek, amelyhez szabálytalan négyszög alakú védőfal tartozott.

 A ma Perényi szárnynak nevezett palotarész feltehetően északról csatlakozott a lakótoronyhoz és csak egy része volt lakóépület. A palota többi oldalát kis tornyokkal ellátott védőfal övezte. A Perényi szárny ugyan átalakított formájában, de még ma is látható. A Vörös-tornyot és a Palota szárnyat az udvar felől keresztboltozatos loggia köti össze. A Vörös-torony köré védőművet építettek. A belső várhoz téglalap alaprajzú külső vár kapcsolódott, melyet sarkain szögletes védőművel ellátott várfal és előtte száraz árok övezett. 1541-ben épült meg a Bodrog-felöli Vízikapu.

A Perényi-féle átépítéseket követően a vár következő nagyméretű átalakítása I. Rákóczi György nevéhez fűződik. I. Rákóczi György 1631-ben kezdi meg az átépítéseket, ekkor épült meg az Oroszlán-, Máté-, a Középső-, a Tömlöc- és a Zombori - bástya. Megépül a vár kapuja és a Vörös-torony körüli védőmű kazamatája. Ekkor épültek megy a Lórántffy szárny helységei. Az épületszárny építészetileg legszebben megoldott része Lórántffy Zsuzsanna erkélyes szobája, melynek intarziás, berakásos ajtói is ránk maradtak.

1666-ra teljesen kiépül a vár, ezt követően csak kisebb beavatkozások történtek az épületen. A 17. században háborús rombolások, tűzvészek rongálták a kastélyépületet. Az erősen megrongált várban barokk stílusban történtek helyreállítások, de a méltatlan használat és a gondatlan kezelés következtében a vár a 18. század végére erős pusztulásnak indult. 1807-től a Bretzeinheim hercegek romantikus-eklektikus stílusban építették át várkastélyt, melynek szárnyait a Windischgratzek a Vörös-toronyból kibontott faragványokkal díszítettek.

A várkastély külső homlokzatai a 19. század elején kapták mai eklektikus-romantikus arculatukat, udvara is ugyanebben a században formálódott mai képére. Az egyemeletes szárnyak elé három oldalon árkádos folyosót építettek, a déli szárnynak a Toronyhoz csatlakozó végét pedig lebontották, így az addig zárt udvart megnyitották.

A 17. században lerombolt, megroppant várkastély számos eleme az ásatások során megkerült és helyreállításra került.

A várkastélyban a többszöri átépítések ellenére több helység is megőrizte eredeti alakját, mint pl.: a szomszédos porkolábház és az északnyugati sarokbástya szobája vagy Lorántffy Zsuzsanna 1642-46-ban épült boltozatos szobái. Érdemes megtekinteni a 16.-17. századi pincéket is, pl. az északi szárny alatt az ún.: prebendás pincét.

A várkastély helyreállítása az 1950-ben vette kezdetét. Megtörtént a palotaszárnyak, részben a külső várfalak, az olasz bástya, a belső várárok, a várudvar és az eredeti terepszint feltárása és helyreállítása.
1984-1995 között helyreállították a Vörös-tornyot, és megtörtént a Bokályos-ház rekonstrukciója.
1995-96-ban a reneszánsz konyha feltárása és helyreállítása is megtörténik. 2001-ig befejeződött az emeleti szárnyak kutatása és helyreállítása, az egész várkastélyban korszerű fűtésrendszert építettek ki és megtörtént a Lorántffy-loggia restaurálása és statikai megerősítése. Napjainkra szinte teljes mértékben elkészültek a várkastélyra vonatkozó kutatások és befejeződtek a rekonstrukciók.

A vár ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma állandó kiállításának ad helyet.

Gótikus plébániatemplom – reformátusok nagytemploma
A település történelmi városközpontjában az északi várfal mentén található a város ősi temploma. A többszörösen átépített templom kezdetektől fogva az egykori főúri családok temetkezési helyéül szolgált. A templomot 1964-1970-ben állították helyre. A templomtól délre egy 11-12. századi körtemplomot ún. rotundát tártak fel, amely az Árpád-házi uralkodó udvar céljait szolgálhatta. A település gyors fejlődésének köszönhetően a 12. században ez lett a település első plébánia temploma. Később az újabb plébániatemplom halotti kápolnája lett. A mai plébániatemplom a 15. században épült ki.

A római katolikus plébánia templom
A sárospataki római katolikus plébániatemplom késő gótikus szentéllyel bővített, háromhajós
csarnoktemplom. A reformáció térnyerése idején Perényi Péter a templomot a reformáció szellemének megfelelően centrális elrendezésűvé alakította át. A 18. században a templomot több viszontagság érte. Az 1737-es tűzvészt követően, 1787-ben újjáépítették. A mai templom egy 15-16. századi késő-gótikus és 18. század végi eklektikus toronyból áll.

Református Kollégium
A Rákóczi és a Táncsics út kereszteződésénél található a 15.-16. században fénykorát élő Sárospataki Kollégium, ahol 1650-1654 között Comenius, a modern oktatási rendszer megteremtője is tanított. Az egykori református kollégium utcára néző kétemeletes homlokzati főszárnya 1806-ban épült, ahol jelenleg a régi kollégium, mintegy 30000 kötetes könyvtára található. A könyvtár fehér, dór stílusú oszlopsoron álló védőrácsos karzattal, rozettás menyezettel díszített tér kialakítású terem. Az épülethez tartozó udvari szárny a 18. század első felében épült, amit a 19. században emeletráépítéssel kibővítettek. Itt működik ma a Református Kollégium Gimnáziuma és a Teológiai Akadémia.

Trinitárius kolostor
A középkori előzményekkel rendelkező kolostornak több rendeltetése is volt mielőtt a trinitárius rend használatára bocsátották. A 18. században, barokk stílusban való átépítések során alakították ki a rendházat és a templomot. Ma zeneiskola működik az épületben, emellett kiállító- és előadóterem létesült az együttesben.

Ferences kolostor
Sárospatak a ferencesek egyik legrégebbi magyarországi kolostoralapításai közé tartozik. Mind a ferences, mind a közvetlenül mellé épült klarisszák kolostora mára elpusztult, feltárt alapfalait visszatemették. A ferences kolostor építéstörténetén azonban kitűnően nyomon követhető a hazai gótika stílusfejlődése, s egyben világosan rámutat az udvari művészet hatására is.

Jezsuita kolostor
A jezsuiták sárospataki jelenléte a XVII. század közepétől eredeztethető, amikor Báthory Zsófia iskolát építtetett a számukra. A gótikus eredetű épületet reneszánsz és barokk stílusban építették át. Ma a plébániának és a Római Katolikus Egyházi Gyűjteménynek ad otthont.

 

 

Szállás keresés

Szálláshelyek keresése

Érkezési dátum

Távozási dátum

Dubrovnik utazás

Dubrovnik utazás nyaralás látnivalók

Az Adria gyöngyszemének is nevezett Dubrovnik páratlan fekvésével, kellemes klímájával, történelmi és kulturális örökségével, természeti szépségeivel és strandjaival méltán népszerű a turisták között. A történelmi óvárosát helyenként 25 méter magas városfal veszi körbe, melyet 15 torony, 5 bástya és 2 sarokerődítmény tett bevehetetlenné. Dubrovnik utazás

Fertőd

Fertőd kastély

A fertődi kastély együttese a magyarországi barokk építészet leglátványosabb, legnagyobb szabású alkotása, a késő barokk udvartartás legjelentősebb helyszíne. A magyar kultúrtörténetben kiemelkedő szerepet játszó herceg Esterházy család rezidenciája egyúttal Joseph Haydn működésének magyarországi színtere is volt.  Bővebben

Bártfa utazás

Bártfa Szlovákia utazás látnivalók

Bártfa egyike Szlovákia legszebb, legépebben megmaradt történelmi városainak, műemléki védettség alatt lévő óvárosa szerepel az UNESCO Világörökségi listáján is. A középkori városfalakkal és bástyákkal övezett egykori városmagjának közepén a Főtér áll, középen a 16. században épített városházával,  reneszánsz és barokk polgárházakkal. Bártfa utazás

Prága utazás

Prága utazás látnivalók

Prága nemcsak Csehország, hanem a közép-kelet európai térség legnépszerűbb turistacélpontja. Prága történelmi városmagja 1992 óta az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Prága fő látnivalói mellett a műemlékeivel múzeumaival, galériáival és templomaival, kitűnő söreivel többnapos programot ígér a látogatóknak. Prága utazás

Isztambul utazás

Isztambul utazás látnivalók

A Boszporusz tengerszorosnál, a Márvány-tenger mentén, Európa és Ázsia földrajzi határán elterülő Isztambul évszázadokon keresztül a világ egyik legfejlettebb birodalmának, az Oszmán-Török Birodalomnak a központja volt. A ’Kelet kapujának’ is nevezett Isztambul 3000 éves történetének köszönhetően rengeteg érdekes látnivaló várja a turistákat; mecsetek, paloták, fürdők, múzeumok színes sokasága teszi a várost felejthetetlenné. Isztambul utazás

Varsó utazás

Varsó utazás látnivalók

Varsó fő látnivalói az óvárosi Piactér környékén vannak, itt található a Királyi palota, a Barbakán körbástya és a gótikus stílusú Szent János székesegyház. A ’Királyi út’ a  Királyi Palotától fut a királyi család nyári rezidenciájáig, a Lazienki palotáig, az útvonal mentén polgárházak, templomok, paloták és múzeumok váltják egymást. Varsó utazás
Advertisement

 

Bécs utazás

Bécs utazás látnivalók

A műemlékekben gazdag várost a zene városának is nevezik, mivel több híres zeneszerző is élt korábban Bécsben. Zenei eseményei, fesztiváljai ma is kiemelkedőnek számítanak. A történelmi városmag épületei az egykori városfal helyén kiépült Ring körúton belül láthatóak. Bécs történelmi városmagja szerepel az UNESCO világörökségi listáján.