Boconád, Szeleczky-Kastély

Boconád, Szeleczky-Kastély

A boconádi Szeleczky-kastély jó arányú, igényes kialakítású épület, amelyet az Észak-Magyarországon több emlék által képviselt világi tárgyú, zsánerképszerű rokokó festészet egyik példája is különlegessé tesz.

Szeleczky II. Márton, miután a falu belterületén 1755-ben majorságot létesített, 1760-ban kastély építésébe fogott. Építőmestere talán a Rómában is dolgozó, luganoi származású Quadri Kristóf, gyöngyösi  kőművesmester volt.

Az U-alaprajzú, földszintes, manzárdtetős épület fő homlokzati dísze a törtíves főpárkánnyal tagolt, valamint a szobor- és vázadíszes attikával lezárt háromtengelyes középrizalit. A földszintes szárnyak ablakai közül a két-két szélső nagyobb, félköríves záródású, fülkés kiképzésű rojtdíszes keretben ülnek.

A két-két közbülső ablak szegmentíves, rojtdíszes szemöldökökkel. A földszinten lévő ablakokat mutatós, kosaras rácsokkal látták el.

A kontytetős, L-alakú oldalszárnyakkal közrefogott udvarra egykor címerdíszes, timpanonos boltozott kapualj nyílik. A főépület udvari homlokzatát kocsialáhajtó és az oldalszárnyakra is átforduló, mellvédes tornác gazdagítja. A mellékhelyiségeken kívül 16 szobás, kéttraktusos épület helyiségei boltozottak. Az emeletre egykarú lépcső vezet, teknőboltozatos lépcsőházban.

A fél-ellipszis alaprajzú előcsarnok nyomott kupolaboltozatára, a sala terrenába és a kocsialáhajtó csehsüveg boltozatára illuzionisztikus rokokó falképek kerültek, festett ballusztráddal és alakokkal, melyek mestere feltehetően a gyöngyösi Beller Jakab, a pétervásárai kastély freskóinak készítője. A kastélypark területe 5 hektár.