Crikvenica

Crickvenica Horvátország egyik legnépszerűbb tengerparti városa a Kvarner-öbölben, amely Rijeka városától 35, Budapesttől pedig 509 kilométerre található. A város a strandjaira kiemelt figyelmet szentel, így nem meglepő, hogy több kavicsos-homokos városi strandja is kiérdemelte a kék zászlót. A város 15 kilométeres szakaszon terül el a part mentén. amely garantálja az ide látogató turistáknak, hogy lehet szabad, nyugodtabb területeket is találni a fürdőzéshez. Közigazgatásilag a városhoz tartozik Selce, Dramalj, Jadranovo városa is. A város meglehetősen széttagolt, így nem jellemző a másik városokban megszokott központi óvárosi rész, hiszen a látnivalók nagy része egymástól távol található.

A magyar turisták előszeretettel látogatják a Crikvenicat köszönhetően a változatosságának, pörgős életmódja miatt. A tengerpartja az elvárt homokos, kavicsos igényeket teljesen kielégíti, mesés pálmás tengerparti sétányokon élvezhetjük a kirakatok, kávézók és éttermek sokszínűségét. Viszont érdemes már itt megemlítenem Crikvenica gyógyfürdőjét, mivel a város talán Horvátország legnagyobb gyógyfürdővel rendelkező városa.

Sajnos az épületek, hotelek, szórakozóhelyek nagy része nem a századfordulókor lett építve, így sok hotel, apartman nem elégíti ki a korszerű turisztikai igényeket, de ettől függetlenül a városba nehéz lenne belekötni.

Crikvenica történelme

A város történelme egészen a történelem előtti időszakokig nyúlik vissza. A város mai területén éltek az illírek(ez a terület a mai Szlovénia, Horvátország, Bosznia, Montenegró, Koszovó és Észak-Albánia területét ölelte fel), akik megközelítőleg az i.e. 1. századik uralták a környező területeket, de a rómaiak az 1. század körül leigázták a törzset. Az illírek a közeli magasabb területeken építették ki az erődítményüket, hogy könnyebben be tudják védeni az erődítményeiket. Később a római uralom alatt a környéken épült település megkapta az “Ad Turres” nevet, amit a horvátok lefordítottak “Kod Tor”(kod tornjeva, magyarul a toronynál)-ra. A település az Itáliából Dalmáciába tartó út legfontosabb állomása volt, ahol a fáradt utasok megpihenhettek és friss lóra cserélhették az útban elfáradt lovaikat. Mivel ez a terület kiemelt fontosságú volt, így nem meglepő, hogy máig találnak felbecsülhetetlen értékű leleteket, melyek segítenek megfejteni, Crikvenica történelmét.

A horvátok a 8. században telepedtek le a területen és az akkori városra nagy hatással voltak a Krk szigeteken élő hercegek, legfőképp a középkori Frankopan-i dinasztia. A 15. században IV.  Frankopan Miklós herceg egy pálos kolostort épített Dubracina folyó torkolatánál és innentől kezdve beszélhetünk Crikvenica megalapításáról. A város első írásos említése az 1412. augusztus 14.-én írt adománylevélben szerepel. Ez a dátum a későbbiek folyamán városi ünnep lett. A kolostor tökéletes lehetőséget kínált arra, hogy az itt élő emberek közösséget alkotva létrehozzanak egy várost, mely ki tudott emelkedni hírben és nagyságban a környező települések közül és központi helyet tölthesen be a dalmáciai hajózási és kereskedelmi életben egyaránt. A középkorban Crikvenica a Frankopan Grižan citadella kikötője volt.

A napjainkban látható városkép leginkább az Osztrák-Magyar Monarchiának köszönhető. Az osztrák-magyar uralom alatt Crikvenicaban számos építkezés tudott megvalósulni és ezzel a 19. század vége, 20. század elejére kiemelt nyaralóközpont szerepét tudta betölteni. 1891.-ben avatta fel Crikvenica az első szállodáját, a “Clotilde”-t(napjainkban Jadran szálló). Az 1895-ben épült a “József Főherceg” szálloda, ami napjainkban a “Therapia” nevet viseli. A régi kolostorból egy szállodát hoztak létre, ami a “Frangepán-kastély” nevet viselte.

Crikvenica megközelítése

Budapesttől 509 kilométerre található Crikvenica városa. Ebből 471 kilométer autópálya, tehát kényelmes sebességgel 5 óra alatt megközelíthető a horvát riviéra. A Horvát határtól a Rijeka feliratot kell követni, és Rijeka-tól csupán 30 kilométerre van Crikvenica városa. Amennyiben hétvégére tervezed az utazást, akkor érdemes figyelembe venni azt, hogy szombatonként van a turnusváltás, tehát érdemes hajnalban elindulni, vagy esetleg egy nappal eltolni a nyaralást.

Crikvenica strandjai

Crikvenica leghíresebb strandja 1,5 kilométer hosszú és a város központjában található. Ez a strand homokos-kavicsos és mindennel felszerelt(viszont fizetős), tehát, ha idejössz, és persze ha lesz helyed, akkor tökéletes lehet a kikapcsolódás. A város körül bárhol keress is magadnak megfelelő helyet a strandolásra, a legtöbb helyen lassan mélyülő partszakaszra számíthatsz, tehát családosok számára is ajánlott a legtöbb crikvenicai strand. A strandok nagy része kék zászlós, tehát kiemelt vízminőséggel és környezettel rendelkezik. A crikvenicai vízpart nagy része kavicsos, viszont itt-ott azért lehet homokos területekre is akadni. Érdemes megjegyezni, hogy sok helyen van védett terület a fák árnyékában, tehát nem kell egész nap a tűző napon lenni. Crikvenica az egyik legnaposabb helyek egyike az Adrián, a maga 2500 napos órájával és így nem kell attól félni, hogy nem sikerül lebarnulni a nyaralás során.

Ha aktív kikapcsolódásra vágynál akkor lehetőséged van igénybe venni a következő sportokat: biciklizés, minigolf, ping-pong, vitorlázás, foci, bowling,paintball, túrázás, kosárlabda, kézilabda, strandlabda, jet-skizés, vízisí, úszás, siklóernyőzés és még sok más.

Crikvenica gasztronómiája

Crikvenica városára két kultúra hat, a mediterrán és a kontinentális. Ebből adódóan ha az ételválasztékra kerül a sor, akkor számos specialitás közül választhatsz, és nem kell feltétlenül leragadni a tésztáknál és a tenger gyümölcseinél. A Jó pár ízvilág fog téged rabul ejteni, remek szószok, gusztusos falatok, mesterien megformált tálak és természetesen az elmaradhatatlan vörös bor. A nyári vakáció alkalmakor a középpontban természetesen a tengeri halak lesznek, így érdemes megkóstolni pár különlegességet. Ha Crikvenica-ban jársz, akkor ajánljuk neked a grillezett halat, töltött calamarit vagy a Brodet (brudet, brujet – friss pörkölt angolnából, ördöghalból és sügérből készült pörkölt)  puliszkával.  Természetesen megspékelve egy kis borral…

	Jan	Febr	Márc	Ápr	Máj	Jún	Júl	Aug	Szept	Okt	Nov	Dec
Legmagasabb	9	10	13	18	23	26	29	30	25	20	11	9
Legalacsonyabb	2	3	5	9	13	16	18	18	11	7	4	1

Crikvenica lánivalók

“Kastel” szálló: A híres pálos kolostor, aminek köszönhető a város alapítása is. Régebben egy fal vette körül az épületet, és ennek a maradványai még ma is láthatók. 1786-ig, a Pálos rendé volt a kolostor, de a rend megszűnését követően a kolostor a vinodoli kapitányság székhelyévé vállt. A kolostort át kellett alakítani a szállóvá válás előtt, így a napjainkban látható Kastel szállónak csak egy kis része őrzi emlékül a kolostor szerkezetét.

Therapia Hotel: Az 1895-ben épült hotel a legrégebbi gyógyszálló a környéken. A gyógyszálló annyira fejlett és elbűvölő volt a maga korában, hogy az európai arisztokrácia előszeretettel látogatott a városba, hogy itt üdülhessen. A hotel folyamatosan tudott haladni a korral. Erről árulkodik az is, hogy már nyitott, fedett medencéket,wellness- és fittnessközpont mellett, teniszpályákat vehetnek igénybe az itt nyaraló turisták. 109 szobával és 3 apartmannal rendelkezik a Hotel.

Crikvenica városi múzeum: A városi múzeum a Preradoviceva utcában található. A múzeum a környék régészeti, természeti, kultúrtörténeti és halászati értékeit lehet megtekinteni a kezdetektől egészen napjainkig.

Crickvenica Aquarium: A város központjában található és több, mint 100 halfaj kapott helyet a 200 négyzetméteres aquariumban. Az adriai fajok mellett néhány trópusi halat is meg lehet tekinteni. Természetesen szuvenír bolt is megtalálható az Aquarium területén.

Crikvenica képtár: A Frankopanska utcában található a városi képtár. A krönyező területeken készült művek munkáit gyűjti össze elsődlegesen a képtár, viszont akad itt pár külföldi szerzemény is.

Vrtare-barlang: A várostól északra, Dramalj közelében található ez a 30 méter mély barlang. 1996-ban Dragan Pelic barlangkutató készített képeket az itt élő rákokról és a barlangról, ráadásul talált itt egy eddig ismeretlen rákfajt is, aminek teljesen fehér a teste és nincsen szeme. Branko Jalzic később különböző csontdarabokat talált a barlangban, ezért a barlangot természetvédelmi területté nyilvánították. 2007-ben a zágrábi természettudományi múzeum dolgozói számos kihalt állat fosszíliáinak, csontjainak maradványait találták itt és ezeket a maradványokat a városi múzeumban lehet megtekinteni.

Tos, a dramalji olajprés: A város és a környék egyik legnagyobb bevétele az olajbogyókból és az olívaolajból származott. Az olajbogyóból préssel állították elő az olívaolajat, amiket nagy faragott kőedényekben tároltak. Az olajprés a háborúk alatt, és a turizmus fellendülésével a háttérbe szorult. Napjainkban alig pár prés maradt fenn az utókornak és már csak Dramalj, Mošćenice, Brseč, Veli Lošinj, Ćunski Valun, Porat, Punat városa rendelkezik egy-egy olajpréssel.

Zvonko Car múzeum: A városban van egy Zvonko Car múzeum is található. Zvonko egy híres horvát festő és szobrász volt a 20. században.

Kirándulások Crikvenica környékén

 Lehetőséged van meglátogatni Krk, Kosljun, Vrbnik, Klimno, Kacjak, Rab szigetét, vagy akár a Biserujka-barlangot is.